Olyan vagyok, mint a gyerek: úgy sírok és úgy nevetek, úgy vágyom a biztonságra, úgy tekintek a csodákra. Néha középpontban állok, vagy elbújok s nem találok, ha éppen magányra vágyom… Ábrándozok, csöndben játszom. Szeretnék tudni, érteni, ami fontos, [… Tovább]
Áginak hóvirág-mez?ben jártunk és bel?lem kihajt a vers mint a virág hóvirág-mez?ben kopasz fa ághegyén rügyezett a remény kinyílunk mint a levelek kopasz fa ághegyén vártak a tavaszra hóvirág kopasz fa lestük ?ket ahogy csendben vártak [… Tovább]
Elvesznek bennünk az országutak. Sorban elhagynak minket. Sárba ragad a lábunk, szemünk a távolt fürkészi, keressük önmagunkat – önmagunkban. De a kezünk még szabad. Országutakat építhetünk vele, s megtalálhatjuk önmagunkat – valaki másban.
Száll az id?, mint a labda. Egyik nap jön másik napra. Fenn az égen hol Hold, hol Nap. Gyorsan lesz a mából holnap. Ha én följutnék a Napra, nem gondolnék a holnapra. Ha a Holdra juthatnék fel, éjjel [… Tovább]
Sötét felh?k mögé bújt az ?szi nap arca, mintha nagy napszemüveg volna éppen rajta. De vajon miért kell e napszemüveg neki, ha ? a világosat oly nagyon szereti? Elfáradt a fény anyja, a nyár is ellebeg, s álmos [… Tovább]
Barna Erika Viktóriának, az álmodónak Végtelenb?l végtelenbe, el nem apadóan domb tövében hömpölyög a széles emberfolyam. Fiatalok és öregek, borúsak, vidámak: éltet?i s elbukói az örök világnak. Arcát keresi mindegyik, tömeg fölé – szárnyát, [… Tovább]
Esik az es?, ázik a répa, zöld haját az es? mossa. Mélyben gyökerezik, földdel törülközik, zöld haját ha es? mossa, napsugárral szárítkozik.
Volt egyszer egy jó királyfi. Indult szerencsét próbálni. Lelkében h?stettek égtek, keresett egy feleséget, próbákat készült kiállni… (Nem hiába volt királyfi.) Ballagott az országúton… Elütötte egy kamion.
I. Vajda Julianna ismeretlen levele Csokonaihoz Kedves Vitéz! Köszönöm a hozzám írott verseit. Köszönöm, hogy szeretett. Bocsássa meg, hogy rímek nélkül írok, de hát nem lehet mindenki olyan bolond, hogy poétává lesz Magyarországon… Ne haragudjon, hogy nem vártam meg [… Tovább]
Fa nélküli erd?k, erd? nélküli fák. – Szívekkel, mint szalonnával, szélben leng az ág. Fa nélküli erd?k, erd? nélküli fák. – Mint a karácsonyfa-gömbök, fán függ a világ. Fa nélküli erd?k, erd? nélküli fák. – Télen jön majd [… Tovább]
