Rácsai Róbert : Dylan Thomas: És nem uralkodik majd a halál

És nem uralkodik majd a halál.
Eggyé válnak a meztelen holtak
Azokkal, kik szélben s holdban lakoznak,
Mikor fehér csontvázuk elporlad,

 

 

És nem uralkodik majd a halál.

Eggyé válnak a meztelen holtak

Azokkal, kik szélben s holdban lakoznak,

Mikor fehér csontvázuk elporlad,

Láb és könyök csillagként felragyog;

Észhez térnek mind az ?rültek,

A tengerbe fúltak is feljönnek,

Holt szeret?k szíve élni fog;

És nem uralkodik majd a halál.

 

És nem uralkodik majd a halál.

Lent, hol nyílik tenger örvény-szája,

Ki ott nyugszik, nem hal meg hiába,

Gyötörheti ?ket a kínpad lánca,

Nem törnek meg kerékbetörten sem;

Kezükben a h?ség kettéreped,

S rájuk ront az egyszarvú szörnyeteg,

Kitartanak, míg széthullik minden;

És nem uralkodik majd a halál.

 

És nem uralkodik majd a halál.

Sirályok sikolyát nem hallják,

Sem parti hullámok vad moraját;

Hol valaha élt, ott nem nyílik virág,

Nem nyújtják fejük szélnek, es?nek;

Bár ?rültek és holtan fekszenek,

Jellemük áttöri a százszorszépeket,

Amíg él a nap, felé törnek;

És nem uralkodik majd a halál.

 

2008-03-03

 

And Death Shall Have No Dominion
by: Dylan Thomas

And death shall have no dominion.
Dead men naked they shall be one
With the man in the wind and the west moon;
When their bones are picked clean and the clean bones gone,
They shall have stars at elbow and foot;
Though they go mad they shall be sane,
Though they sink through the sea they shall rise again;
Though lovers be lost love shall not;
And death shall have no dominion.

And death shall have no dominion.
Under the windings of the sea
They lying long shall not die windily;
Twisting on racks when sinews give way,
Strapped to a wheel, yet they shall not break;
Faith in their hands shall snap in two,
And the unicorn evils run them through;
Split all ends up they shan't crack;
And death shall have no dominion.

And death shall have no dominion.
No more may gulls cry at their ears
Or waves break loud on the seashores;
Where blew a flower may a flower no more
Lift its head to the blows of the rain;
Though they be mad and dead as nails,
Heads of the characters hammer through daisies;
Break in the sun till the sun breaks down,
And death shall have no dominion.

Legutóbb szerkesztette - Rácsai Róbert
Szerző Rácsai Róbert 171 Írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.