Ács Tünde : Carlos Cano: Kaszida a búcsúról

 

 

Harang szól a holdatlan, szívtelen éjjen,

menj az Elvira-kapuhoz, hol szerelmem kihuny.

És mondd meg istened napjának,

hogy soha többé nem akarom látni,

hogy már az út és a dal magányává lettem.

Árnyék, árnyék vagyok és az árnyékban halok meg.

Az árnyékból jövök és az árnyékban maradok.

És mondd meg neki, hogy a rózsa tüskéje az ok,

mely, amikor virága bimbózik, bánattal kell hogy megöljön.

Árnyék, árnyék vagyok és az árnyékban halok meg.

Az árnyékból jövök és az árnyékban maradok.

Carlos Cano: Casida del adiós

Campana dobla en la noche sin luna ni corazón
y vete al Arco de Elvira donde se muere mi amor.
Y dile al sol de tu dios
que no quiero verlo más
que yo ya soy soledad de camino y de canción.

Sombra. Soy sombra y a la sombra muero.
Vengo de sombra y en sombra quedo.

Y dile que ya se fue por la espina del rosal
que cuando brote la flor de pena me ha de matar.

Sombra. Soy sombra y a la sombra muero.
Vengo de sombra y en sombra quedo.

 

Legutóbbi módosítás: 2021.10.12. @ 15:19 :: Serfőző Attila
Szerző Ács Tünde 14 Írás
Egy ember.