George Tumpeck : A lelki tusával küszködő gólya

*

(meghallgatom)

A lelki tusával küszködő gólya

békahúst evett s tért nyugovóra.

Sokáig kerülte gólyánkat az álom,

híre mene ennek hetedhét határon.

A vajákos béka megátkozta nyomban,

gólyapörkölt leszel, gyenge vörösborban.

Rémülten pislogott ágyában a gólya,

bánja már szegény, hogy így tért nyugovóra,

Meredt szemmel fekszik és a hasát fogja,

– nem eszem békahúst – folyton csak nyafogja.

Elkéstél te némber, harsogják a békák,

zöld tőlük a pázsit amerre szem ellát.

Sok lúd disznót győz le, a mese állítja,

rémült madarunk csak a vállát rándítja.

Pörkölt lesz belőled, meg is eszünk nyomban,

fortyog már a víz is a rozsdás kondérban,

A fele sem tréfa, gondolja a madár,

laposakat pislog és irány Gibraltár.

Megszökött ő biza, legyőzték a békák,

békacomb ügyében nem ismertek tréfát.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:49 :: Adminguru

Szerző George Tumpeck 301 Írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem