Elbeszélés

Tehetetlen fájdalom

Mondják, hogy igazán nagy drámákat, drámai helyzeteket csak az élet produkál. Ezt egy alkalommal magam is megtapasztaltam, noha nem én voltam az “áldozat”.   Tehetetlen fájdalom 1. Kovács Sándor vagyok. Nem lehet egyedinek mondani ezt a nevet, barátaim vicces kedvükben [… Tovább]

Vers

Három éves voltam

*       Három éves voltam     ’56-ban már éltem, mint hároméves kisgyerek, nem tudtam, hogy a lövésektől ki s miért hempereg. Nem értettem semmit, de éreztem legbelül, e nóta nem az, amit a cigány hegedül.   Mindenki [… Tovább]

Esszé

ember az Emberb?l

Illusztráció: Vlieger, Simon (Jacobs) – Vihar Hártyavékonnyá vált akaratod,engedtél, feszítve-fájva visszatartva – érezve, vágyva, égve pillanatról pillanatra– túl korán, s mégis a Jelenben.Áthasít a reszketés, hogy valaha SzellemLélek voltál – repülsz a máglyán, nincsen megvetés.A bajt kerested, megszeretted, adtál magadból [… Tovább]

Novella

KÜLÖNÖS DÉLUTÁN

  A n? képtelen volt koncentrálni. El?tte egy óriás mahagóni asztal, szemben a f?nöke, az asztalon ostoba kis papírok szerteszét; mellettük t?z?gép, ceruzák, tervek, ásványvíz. A júliusi napfény szinte ömlött az ablakon át, alaposan megdolgoztatva a légkondicionáló berendezést, aminek még [… Tovább]

Vers

Magamra kapom a tegnapot

magamra kapom a tegnapot,ujjaim közt az id? forog… melegen tartott vágyakat, egymásnak adott álmokat, napokba szedett boldogperceket, örömöket, évekre beosztva,hajnali együtt ébredések édes ízeit,a fájdalom, a bánat , a düh könnyeitkirámolhatnám egy pillanat alattelmém zeg-zúgos rejtekéb?l,s eléd dobhatnám keserveim,melyeken könnyedén [… Tovább]