Három éves voltam
’56-ban már éltem, mint hároméves kisgyerek,
nem tudtam, hogy a lövésektől ki s miért hempereg.
Nem értettem semmit, de éreztem legbelül,
e nóta nem az, amit a cigány hegedül.
Mindenki lelkes volt, az arcokon mosoly,
senki sem tudta, hogy kiből lesz halott s kiből lesz fogoly.
Nem tudtam én sem, mitől e hatalmas öröm.
A szót, hogy szabadság… nem ismertem, fejem akárhogy is töröm.
Láttam a tankokat és kiabáltam a néppel:
– Ruszkik menjetek haza! S illettük őket mindenféle névvel.
Az arcokra sajnos ráfagyott a mosoly.
Hamar kiderült, ki a halott és kiből lett fogoly.
Az erősebb győzött, a szabadság elveszett,
a hősök meghaltak s ki túlélte szenvedett.
Megalkuvás a sorsunk, új hamis ünnepek,
én csak három éves voltam, boldog arcú kisgyerek.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:48 :: George Tumpeck
