A szemtelen mókus

“verses képnovella” *
– a fényképeket Gyuri készítette –

  (meghallgatom)

Hajnalok hajnalán az erdei kuckóban

manócska ücsörgött és kávét ivott,

álmos szemeit kezével dörzsölte,

kávéja mellé egy cigit szívott.

Minden reggel, mikor a napocska kel

mogyorós zacskóval az erkélyen áll,

mókusok hada éhesen lesi,

s ha nem elég gyors, az egyik kiabál.

– Mi lesz már he, hol a mogyoróm?

Ne henyélj manócska, éhes a család!

Lábával toppantva, kétlábra állva,

szemtelen mókusunk emígyen kiált.

S eljött a nap, mikor nincsen mogyoró,

manócska tudta, de a bolt is bezárt,

a dühös kis mókus a szobába rontva,

rekedt kis hangján megint reklamált.

Manócska mosolygott, majd elnézést kért,

kezével intett, hogy holnap talán.

Mókusunk mancsait csípőjére téve,

dühösen morogva odébb is állt.

Ha egy József Attila mű 6 pont, akkor mennyi ez?

Kattints 1-5-ig az értékeléshez!

Ha jónak találtad ezt az írást...

Oszd meg ezt közösségi oldalakon is!

Sajnáljuk, hogy az írás nem tetszett!

A következő talán jobb lesz!

About George Tumpeck 305 Articles
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem