Vers

Házavató a szerelemhez

Bort, búzát, békességet adjon Isten e házhoz. Házavató a szerelemhez   Laktam házban, Vérben, gyászban, Félig egymás torkában, Emberölt? magasságban, Rohadó fa vén odvában, Mostan vagyok vörös szívbe, Társbérl?vel éldegélve, Szelídségbe, békességbe, És remélem, öröklétbe.    

Vers

él? látszat

(Diego Rivera: Maximilian Voloshin, 1916) él? pázsiton jár csöndest rajtunk az Úrnak lelke – meg se érezzük, kibírhatatlan, a legvágyottabb, segítsetek meg, látom, egyedül van, a többi – látszat  

Vers

Kaleidoszkóp

– tudja – *     Múltam zárom. Jövőt álmodom. Peregnek a képek kaleidoszkóp mit mozgatok. Apró részletek, gondolat. Én itt, Te ott, forgatod.   Mi lesz majd a való? A Sors tudja, nagy varázsló.

Vers

Beszélgetéseinkr?l

    Szólsz s nem figyelek?    Ints, érints! Beszélgetünk vagy éppen    beszélgetsz valakivel, s “lyukas” száj-    mozgásoknál kérlel? szemem hiába látod –    szokásod szerint mondod a magadét tovább.    Olykor megakasztom szavaid fonalát,    – pont úgy, mint sorstársaim    közt kértél: mondjam is,    [… Tovább]

Vers

Alkalmi köszöntő Z. Tanár Úrnak

     Vasbányai Ferencnek tisztelgő szeretettel   Letűnt földrészként süllyedő remények idején ért el ötvenig léleképítő éveid hibátlan íve. Mégsem tenger rejti: ember- mélyben ring a máig épülő katedrális — omlásokból emel minket újra önmagunkig. Zárókőbe kódolt üzenet helyett diákjaidba falazta magát [… Tovább]

Vers

Látsz engem?

    Amikor rám nézel azt gondolhatod:    legjellemz?bb tulajdonsága, hogy    sokszor nehezen érti, mit mondok.    Kérd? tekintetem jelez:    mondd újra, lassabban,    akár hang nélkül.    Tudod már, magamba figyelek ilyenkor,    dolgozom egy szület? vagy    meg nem szület? versen.    Amúgy semmi gond vele    [… Tovább]

Vers

Pillanat

  Takaróm alá bújt fényed, elűzte a nyers homályt, puhán, bontatlan lelkemhez simult,  ott még semmi sem fájt.    Magadévá tettél, egybefolyt bennünk az álom, az éjjel oda, testem remél  …kezed nem találom!     Gyönyört hoztál, maradhattál volna még… [… Tovább]

Vers

Esti mese Nikinek

Kis unokámnak     Kicsike lányka koromban tudod-e, mivel játszottam? Nem bolti babám volt nekem Barbit még nem is ismertem.   Még emlékszem…   Az én babáim kukorica erd?ben kínálták magukat, játszi szél kócolta szép, hosszú hajukat. Választhattam, volt ott [… Tovább]

Vers

Ha egyszer…

Most még kuporgok a sarokban, egyedül, nézem a pókhálót, porszem táncra perdül, csend van, nem zavarja semmi sem nyugalmát, tenger zúg fülemben, érzem ?si hangját, gy?jtöm még er?met kirobbanni bátran, vihar el?tti csend simogat még lágyan. Aztán végre koppan az [… Tovább]

Vers

Pillanatképek

                            Mi voltunk?!     Mi voltunk ketten? Azon a napon?   Mikor az éjjel hajnalpírra vált, s megkoronázza a parti ?splatánt, megkérdem t?le, tanúm vallatom: Árnyékunk tényleg sejlett a vízen? S a hullámmosta térben ácsorogva tényleg léptünket [… Tovább]

Vers

Temet? vagyok

Sápadt arcok, halvány árnyakmost már örökre velem.Itt van bennem k?be vésvemúltam s jelenem.   A holnap bús fák árnyánkorhadó fakereszt,csapdába ejt arany fénye,megfog, nem ereszt.   Tervek cifra kopjafájapókhálóval besz?ve,álmok ezüst kriptáját mostédes homály lepi be.   Lopott csókok, hamis [… Tovább]

Vers

Rezdülés

Palikának… Szól a szó, hangot Te adsz neki; én kinyújtom kezem, elérheted. Gyöngyfüzéreim eléd teszem, mint e sorokat, melyek finoman rezdülnek, akár a pókfonat, ha belé búj’ a szellő…

Vers

A vers

Nem csupán sorok és szavak,rím, ritmus és szótag,Hanem papír és vér és könny… Föld, víz és leveg? tápláltanap égette világ-esszenciaporrá törve, összezúzva…Eléd teszem:rajta minden. Ott benned a vörös tinta:?sszüléd örökül hagyta.Szerz?dés Istennel, a Mindenséggel.Magaddal. Mindennel. És ott a tenger:Öröm és [… Tovább]

Vers

Egy pipacshoz

Pipacs, te rikító, napimádó mákony,  sötét csókokat hagysz  hozzád nyúlt szoknyákon,  borzas bimbóméhből pattan ki koronád,  napfény fakítja ki  pitypalattyos ruhád.   Pipacs, ki dísze vagy  az útszéli nyárnak, párja s kacérkodó társa szarkalábnak, minden alkonyatkor hold sugarát várod, ki [… Tovább]

Kisregény

Mesél a bécsi tekergő 23.

*     Csőd, vagy a bukás   Elég későn érkeztem haza, de a feleségem nyilvánvaló kíváncsisága elfeledtette velem a nap fáradalmait. – Most akkor mi lesz? – Mi lenne? Meg kell várni, még Magyarországon befejezik a nyomozást, összegyűjtik a rendelkezésre álló [… Tovább]

Novella

A derelye

Egy szerdai napon, harangszó előtt történt meg az alábbi eset.*         Édesapám körzeti orvos volt. Területe egy nagyközség harmada, a hozzátartozó tanyavilággal együtt. Míg a községben gyalogosan, a tanyákra lovas kocsival ment, amit általában a tanya gazdája [… Tovább]

Novella

Találkozás

Egy alkotótábor margójára – Elfáradtam… – Gyere, ülj le mellém. Oda… – Köszönöm… Csendesen ültek egymás mellett. Egy ideig nem szóltak egy szót sem. – Fázom. – Rakok a t?zre. El?vett egy nagy köteg papírt. Ráhajította a halkan duruzsoló vörös [… Tovább]

Vers

Telet!

  Kihűltél bennem, míg fogad közt égtem, s míg életet lehelni vágytál, jégmandulám nyirokcsomóhoz koccanásába fagyott a csókod. Szilánkok sebezték ajkam nedves bőrköntösét, csonttábláimat pásztázta  fagyos nyelvhegyed, majd napok s hetek lázlátomásainak vacogó világa kiengedte a szívemet. Így jöttek csókra [… Tovább]

Vers

A csillagszóró dala

Üzenet magamnak, de KMGY-nek is ajánlva.   Az az öröm, amikor széthullika belém préselt vasreszelék halma,s a sziklaes? fényes birodalmaelhamvadva semmi lesz, elmúlik.Nekem ez nem a halál, de a lét,azért lettem, hogy széthintsek fényeket,apró pontba s?rítve lényeget,és megmutassam az öröm [… Tovább]

Novella

A sárkányos ember

Egy évvel ezel?tt megláttam a sárkányt, ami megváltoztatott.   Ez a történet bizony igaz, és hiteles a fotó is, saját magam készítettem. Egy kedves, átlagos szlovák családapáról szeretnék mesélni, tavaly ismerkedtünk meg vele, egy olaszországi nyaralás alkalmával. Már els? nap egymásra [… Tovább]

Vers

Ars poeticám

én is élek, mint a többségmíg rám tekint a kék ég –– s id?nként lázadok, mint páranmert másképp néz mint vártam mint a löszfal – formálódok,de nem nagyon: az nem én vagyokcsak lassanként, ahogy id?m peregszemembe megbújnak évezredek tanulok én [… Tovább]

Vers

Marci fiamnak

Huszonegy éve. Vasárnap délután Forma-1 dübörgött . Mogyoród dombjai Senna nevét?l voltak hangosak. Zászlók lobogtak Ferrari színekben. Én szép, barna párom, fenn a hegyben, Kútvölgy fölött vajúdott éppen.   Megértem azt is! Tettem érte, és bizony megérte, mert jólfejlett legényke [… Tovább]

Vers

Szerelem koldusa

Szerelem koldusa   Utcán hajlongó alak felém tartja tenyerét. Elsietek, rám munka vár. Megfordulok hosszan figyelem. Átnyújtom az alamizsnát, üres szemében könny gy?l. Lelkem rezdül, magamra ismerek. Szerelmedet koldulom – hasít belém a felismerés: Nélküled még nála is szegényebb vagyok. [… Tovább]