Tanulmány

A közösség lelki err?forrásai

  Gerevich egy tanmesével szemlélteti a közösségi életproblémák individuális megközelítését.   „ A folyóparton egy vidám társaság mulat önfeledten; esznek, isznak,beszélgetnek. Egyszer csak segélykiáltást hallanak a folyó fel?l. A folyóban valaki fuldoklik. A társaság egyetlen úszni tudó tagja beugrik a  [… Tovább]

Humor

Életkép

Napjainkban     Kukázó Béla éppen reggelizett. Borzalmasan mocskos balkezében egy frissen kibányászott, félig rohadt narancsot szorongatott. Magyar narancs volt. Még rajta fityegett a címke: Made In Kuka. Jobbjában az elmaradhatatlan, tegnapelőtti újság, az ország legkedveltebb napilapja. Egy cikket próbált [… Tovább]

Vers

Fordított szórend

Bezárva  – ­ szabadon szabadon  – bezárva tegnap-temető,  csillagtalanul, ma együtt a tetőn, nélküled, reggel. Madárszárnycsapások kopognak – szabadon. Ma – szabadon, pohár pállott víz áll az ablak peremén,  – valami kattog. Vonatok a tetőn, zakatolnak. El kellene mennem – [… Tovább]

Vers

Akkor, mikor…

– J. A. parafrázis –     Mikor az uccámból elment a kedves, galambok többé nem ültek verebekhez, kedvetlen felh?k h?lt helyükön kerengtek, szomorú macskák mjákoltak szétszerte, mikor az uccámból elment a kedves. Mikor az uccámból elment a kedves, – [… Tovább]

Elbeszélés

A bolygó zsidó

    Majd kétezer éve immár, hogy e legenda itt leng köröttünk. Majd kétezer éve immár. De legenda-e vajon, vagy evilági létezésünkön átlibeg?, szakadatlan-vérz? valóság? A bolygó zsidót az elmúlt kétezer év során sokfelé látták: hazudhatnak egybehangzón a krónikák? megátalkodott [… Tovább]

Vers

Atyánk…

In memoriam R.E. és G.M.      Atyánk a Mennyben fogant és    halála e mocskos Földön éri.    Bennünket szeretve nemzett,     mégis ő lett gyilkosunk.   Az életet adta ő,     ajándéknak szánta, de    rettenet a válaszunk    és vérszomjas [… Tovább]

Vers

Eltömeszelés

testemben összecsomósodott vágyak (anyám a hibás?) ma reggel megtámadtak véráram sodorja a rögöket míg átférnek sz?k ereimen   borostás arcomon sz?rszálakról verejték csorog tükörben látom már nem vagyok magam szemet vetett rám egy régi ismer?s az embólia   fehérre meszeli [… Tovább]

Kisregény

A Félelmetes Tölgy

részlet A Baross téri vonatpályaudvar ázott kutyaszaga – mely a csavargók köpenyeib?l áradt – lassacskán elt?nt. Néha-néha egy-egy érkez? vonat szele hozta-vitte, a maga sem kellemes olajjal átívódott leveg?jében. Elt?nt, illetve nem volt érzékelhet? azoknak, akik már jó ideje kénytelenek [… Tovább]

vegyes

Lábnyomok

Két ajtó között tétován lépkedek:az út balról rózsákat hint elém,jobbról tüskés, vad bozót díszeleg;ezért mindig csak félve megyek én, mint egy árnyéktól riadt kisgyerek,vigyázva az út csúszós közepén.De már szédülök – végül eleseks tán jön a vég, mert mikor megbotlok,nem [… Tovább]

Novella

Hol lehetnek…

Szélfútta két fűszálak mint imára hajló kezek némán, összefonva kérnek.* Egyszer, régen volt egy ország. Lakói?  Mint a mesében, éltek békében. Különböztek egymástól. Más volt a hajuk, bőrük színe, nem egyformán gondolkodtak, beszéltek. Volt, aki messziről hozott, keveréknyelvet beszélt. Azt [… Tovább]

Novella

A lilafarkú tanár tévedése

*     Amikor reggel Ultra Ubul professzor, egy hatalmas lila maslival a farkán belépett a terembe, a medikusok jóindulatú röhögéssel fogadták. Mindig tudták, hogy a tanáruk ódivatú és bogaras egy kicsit; de, hogy ennyire járatlan a mindennapi életben, még [… Tovább]

Vers

Álomhozó

A tücskök fülsiketít? “zenéje” ihlette versemet… Fülsiketít?n ciripel az esteLibben a szell? – felijed a neszreSápad a félhold – didereg a fényeCsillagos égbolt feszül a sötétre   Éjszaka suttog – leheli a csendet Ã?°zi a hangot – tereli a rendet Hozza [… Tovább]