Ez egy majdnem készülő könyv előszava. Azért csak majdnem, mert a bevezetőn kívül több sor még nincs meg belőle. Engem az érdekelne, hogy a téma eléggé érdekfeszítő e ahhoz, hogy egyáltalán belevágjak. * Bevezető Amikor kitaláltam [… Tovább]
Csak egy jelenet * 1: Lakás. Csengetnek, férfi 1. ajtót nyit. Férfi 2. be. Kimennek az ajtón. 2: Hatalmas mező szélén megállnak az autóval. Kiszállnak. [… Tovább]
Csak egy jelenet * Lakás, férfi lép be az ajtón, mérgelődik, közben kefével tisztogatja a ruháját.. [… Tovább]
Most próbálkozom el?ször ilyesmivel, nézzétek el nekem. Ragyog a nap, Te mosolyogsz, bánatod már elmúlt, – itt a bánatodnál van a sor vége, odáig hét szótagos a sor, lentebb viszont csak három szótag van öt helyett. Gondolom, csak rossz [… Tovább]
Ez a történet majdnem ott folytatódik, ahol a régi befejeződött. Ha tudsz titkot tartani kedves olvasó, akkor most elárulok neked valamit!* Valamit, ami hatalmas meglepetés lesz neked is, és nekem is, aki az egészet kitalálta. A történet [… Tovább]
Ez egy rejtvény. Szeretném, ha megfejtenétek.* A szálloda olyan volt, mint a felbolydult méhkas. Londinerek rohangáltak a lépcsőkön, a két portás pedig fejét összedugva tárgyalta az éjszaka eseményeit. A folyosókon ijedten beszélgettek a vendégek, a takarítónő kis csoportja [… Tovább]
* A magas, sovány férfi már sokadik órája várakozott a gyéren megvilágított folyosón. Hol a cipője orrát, hol a lassan vánszorgó óramutatót bámulta egykedvűen. A mellette ülő tömzsi kopasz türelmetlenül krihácsolt, majd odaszólt a fülke előtt álló portásnak. [… Tovább]
Azért a biztonság kedvéért, – mielőtt lemészárolnátok – a Gálvölgyinek is átküldtem.:)))) * Szoba, feleség olvas, férj a számítógépet bújja. [… Tovább]
Ezt most reggel írtam és küldtem át a Gálvölgyinek. Teszteljétek már le légyszíves. Köszi. * Lakás, idősebb férfi kukoricát majszolva, izgulva nézi a tévét. Csöngetnek. Kelletlenül feláll, ajtót nyit. Középkorú férfi, kezében nagy, tömött sporttáskával áll a küszöbön. [… Tovább]
* Jézuska márpedig nincsen — mondta apám, és én akkor hat évesen azt hittem, a szívem szakad meg. — Na de akkor ki hozza az ajándékot? — kérdeztem félszegen. — Anyád és én — volt a válasz, mely azért [… Tovább]