S. Szabó István : Internetes valóság só

Azért a biztonság kedvéért, – mielőtt lemészárolnátok – a Gálvölgyinek is átküldtem.:)))) *

Szoba, feleség olvas, férj a számítógépet bújja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mosolyogva, tovább kötöget, közben magában szavalja, a kép elsötétül

 

 

Férj:

Jaj Istenem! Rémes!

 

Feleség:

Mi van, fiacskám?

 

Férj:

A pályázat, amiről meséltem!

 

Feleség:

Nem tudom.

 

Férj:

Dehogynem! Az irodalmi oldal, ahová verset kell írni a kádról és a kisfiúról.

 

Feleség:

Nincs is kádunk!

 

Férj:

Fiunk sincs.

 

Feleség:

Én tehetek róla?

 

Férj.

Ne kezdd megint… De ez a vers!

 

Feleség:

Te írtad?

 

Férj:

Nem, de akkor is… a szívemig hat!

 

Feleség:

Nem azt mondtad, hogy rémes?

 

Férj:

Dehogynem! Neked azt mondtam, hogy rémes, de mégsem lehet az, ha egyszer a főszerkesztő betette.

 

Feleség:

Lehet, hogy nem ért hozzá!

 

Férj:

Olyan nincs, hisz ő a főszerkesztő!

 

Feleség:

Te is adsz a munkádból kifolyólag szexuális tanácsokat, és….

 

Férj:

Ezt hagyjuk! Egyszer és mindenkorra ezt fejezd be! Ez csak egy négy soros, felolvassam?

 

Feleség:

Olvasd.

 

Férj:

A kisfiú ül a kádban

És arra gondol álmában,

Hogy fürdik,

Kínjában.

 

Feleség:

Iszonyatosan gyenge!

 

Férj:

Azt nem írhatom, tudod jól.

 

Feleség:

Mit nem írhatsz?

 

Férj:

Rossz véleményt.

 

Feleség:

Miért nem?

 

Férj:

Nem szokás.

 

Feleség:

Akkor ne írj semmit!

 

Férj:

Azt sem lehet, mert akkor az enyémet sem véleményezik sőt, lehet, hogy el sem olvassák.

 

Feleség:

És?

 

Férj:

Mi az, hogy és? Ennek ez a lényege! Leírom, a szerkesztő átnézi, elfogadja, a többiek véleményezik.

 

Feleség:

És van, hogy rossz kritikát kapsz?

 

Férj:

Hogy lenne már! Akkor én is rosszat írnék vissza, és nem irodalmi, hanem háborús oldal lenne.

 

Feleség:

De akkor ez nem őszinte!

 

Férj:

Attól függ, mit nevezel őszinteségnek? Tessék, itt az én versem:

 

Kádban pancsol a kisfiú,

Halacskázni csudijó!

Az anyja mérgesen toppant,

A fiú elejti a szappant.

 

Na, milyen?

 

Feleség:

Iszonyatos! Nehogy elküldd!

 

Férj:

Miért lenne ez rossz?

 

Feleség:

Nem igaz, hogy nem látod! Egy rímtelen, négysoros baromság, aminek sem eleje, sem közepe, se vége nincs! És még te nevezed magad költőnek!

 

Férj:

Igenis költő vagyok! A többiek az oldalon így neveznek! És vedd tudomásul, hogy szeretik a verseimet! Mindig jó kritikát kapok!

 

Feleség:

És az előbb olvasottra milyen véleményt fogsz írni?

 

Férj:

Természetesen jót, hisz nem akarok senkit sem megbántani.

 

Feleség:

Na látod! Erről beszéltem, nyuszó-muszó. Az igazság odaát van!

 

Férj:

Azt az oldalt nem ismerem.

 

Feleség:

Kádban pancsol a kisfiú,

Halacskázni csudijó!

Az anyja mérgesen toppant,

A fiú elejti a szappant.

 

Ilyen egy baromságot!

 

 

Legutóbb szerkesztette - S. Szabó István
Szerző S. Szabó István 185 Írás
Irodalmi oldalam címe:www.pipafust.gportal.hu honlapom címe: www.sneider.5mp.eu vívóegyletem honlapja: www.kdvse.gportal.hu ha feltétlenül dumálni akarsz velem: 06/20 319-1045