Vers

A vonat

  Ki mondja meg mi a régen, mi a most, az éppen, mennyit ér egyetlen lélek az emberár forgó szelében?   Ki mondja meg, hol ér véget a sínek végtelene, hányszor áll meg a vonat el?tte, hányan szállnak föl és [… Tovább]

Nincs kép
vegyes

Karácsony háború idején

    Juhász Magda Karácsony, háború idején   Mikor a feny?fán gyertya gyúlt, a földre éppen bomba hullt, és szép lett a karácsony éjjel, – hófehér hó, terítve vérrel. Mikor a feny?fán gyertya gyúlt, az emberi faj megvadult, döngött katonacsizmák [… Tovább]

Vers

Változások

g?zöm sincs el nem hagyom legfeljebb megel?z lámpafénnyel kottázott az utca már nem járok mezítláb a porban elillant a petróleum semleges illatú az áram nátrium-virágok izzanak s g?zöm sincs hová és merre

Vers

Fakó üveggömbök

    Minden karácsonyba félig belehalok, Kisjézus születik, én összetört vagyok, depressziós fenyő, megkövesült bánat, illó sóhajokkal díszítem fel fámat, fakó üveggömbbel mi a múltból maradt,   a Mennyből az angyal hangja is elakadt.   Nincs már édes kalács, lágy, illatos [… Tovább]

Elbeszélés

Hazafelé I/III.

háromrészes sorozat (2010 október)     I. Jobb kéz fel?l fák bukkantak el?.     Sötétszürke csíkok, csíkrészletek az út mentén. Fatörzsek, bokrok szabálytalan körvonalú foltokban. Az ?sz radírral járt a kezében.     Balra üresség. Szántóföld talán. Jobbra pedig a foltos [… Tovább]

Egyéb

áthajlások

    amikor felfogtam újra írok rólad rólam azt gondolom már megint süt az egom szeretlek nem mondtad soha csak ma én se vagyok sokkal jobb     Kedves Mariann! Bocsáss meg, de ez a kétsorosod annyira elvont, hogy ennél [… Tovább]

Vers

Oda

Ha eltalálsz, oda, az azt jelenti, nem vagy ott még, De csupa jót jelent: van célod, távod, szervez?d, és mész, És távolodsz attól, ahol míg voltál – vágyakoztál; s íme. Értelme is volt, ahogy te voltál – máris csupa múlt [… Tovább]

Vers

Felismerés

Ledobta ruháját a sötét, s rájöttem mily törékeny a Nap kelyhében a meztelenség.   Ledobta álarcát a lényeg, s éreztem, a pillanat hevében letörtem magamból egy csillagot.   Megvonta vállát a hajnal, s láttam, mennyire mindegy, hol a határ a [… Tovább]

Vers

Visszamegyek oda

Szobámban ívlámpák izzása bágyad,minden sarokból a múlt fölsajog,velem búsulnak a polcon álló tárgyak,s vad szél verdesi a párás ablakot.   Itt gubbasztok; éjben, árnyban, gyászban,szomorú szívem is tetszhalottra fázott,csak Várad tornyainak aranyragyogásafeledteti velem az átkozott világot.   Visszamegyek oda, hol [… Tovább]