Vers

Várakozás

Szívednek…       Hol van a lelkedben annyi béke, az éj várakozó mélye, s te, hol vagy akkor.   A pokol alján szőtt türelem-ruhám mit magamra öltöttem, kérlek, vedd le rólam, az legyek ki voltam szíveden, szívemmel.    

Vers

Tört fenyőfaág

(Hajdani Karácsonyaimra) Hányszor vártam – hit és vágy tartott ébren – Isten-angyalt reszkető hópihében hogy aláhull majd s keresi az utat átragyogja nyomorúságunkat csillapítva jégmezők vak dühét mikor majd bezörget   …s lesz tört fenyőfaág meg friss kalácsillat égetett cukor [… Tovább]

Vers

Csak a hangod maradt

  Már mindent szétégettek az évek minden elfakult és semmivé lett néha arra ébredek csak álom volt csalóka képzelets nem tudjuk újra festeni a megfakult képeket aztán rám rohan egy ?rült pillanat semmit sem akarok csupán a hangodat a percet [… Tovább]

Egyéb

Esküvő

Lehunyom a szemem, és elképzelem…*     Állunk a hegy tetején, havas fenyők körbe-körbe; ők lesznek a tanúink.    Állunk ott a kedvesemmel, ünnepélyes meghittségben, lelkünk tiszta, vágyunk erős – zúzmarából a koszorúm.    Kismadár szól a közelből:    – Kedvesedet, [… Tovább]

Elbeszélés

Karácsonyi harangok (2)

  Az ünnep el?tti utolsó napon, végtelenül koszos aluljáró egy zugában, odavetett szénán, rozoga jászolbölcs?ben, újszülött kisgyermek aluszik.    A karácsonyra készül?d?k jönnek-mennek, üzletelnek, adnak-vesznek utolsó er?feszítéssel: ki, mit? Van, ki rézb?l készült húszkarátos, súlyos aranyláncot, van, ki ünnepi gyertyákat, [… Tovább]

Vers

Levél a kalmárnak

Jennifer Branch: Venice gondola Ne bántson kérem kalmár uram! Tudom, már unja, de ismét csak azzal a megismételhetetlen karccal álmodtam, mely rontása helyét hagyta hátamon. Maga tett illetlenné… Ha pironkodva is írom:   nem csak szívem, de csúnyám is egyfolytában [… Tovább]