Vers

Mindennapok…

  Mindennapok..   Ahogy a vágy adta hírét: létezel betűink egymásba kapaszkodva írtak jelent, s párhuzamos egyenesként ( mely törvény kőbe vésetett ) – végtelenben rejlő találkozást.   Mindennapok..   A csend, akár „mostszabadult”: zajong, rendezetlen kötelékben állnak sorok, metszéspont [… Tovább]

Vers

Megkopott fényképen nézem…

“…Látom, mintha tegnap lenne, félelem, kín emésztette.” *   Megkopott fényképen nézem, visszanéz rám elesetten. Vén fejére csimpaszkodott egy álnok, hamis szerelem.   Ma is szorítanám kezét, lelkemhez ölelném lelkét. Látom, mintha tegnap lenne, félelem, kín emésztette.   Fáradt szívét [… Tovább]

Vers

hoRÁCI

  Horatiusnak (aurea mediocritas) arany középszertornász lettem volna, de tehetségem nincs, er?m, se hajlékonyság nem segíti testem, alig vonszolódom, ha baj ér – török – véltem sokszor így, és mégis megtart valami, hogy mást ne törjek, bár oly jó is [… Tovább]

Vers

Elméletben

  Eszem, s vizsgálom az érzéseketa padon ülve, nem bánoma romló világot (hangyák ülnek a lekváron),sem a vágyat fékez? érveket, csak szerveket elemzek, tüd?t és belet,hogy mi fáj, ha félek. Hiábahiszem, hogy közel vagy, ez kábadelírium csak: szeretlek, szerettelek: szavak. [… Tovább]

Vers

Téli futamok

    Zöldcsütörtök: álom. Ablakon túl a hó nagy szemekben szitál, földre sz?z takaró.   Az utca otthonos, jó kitekintenem. A szomszédnak nem kell köszönnöm, intenem.   Mert ? kinn szemléli, amit én idebent: a hó- és jéghozó ismer?s-idegent.   [… Tovább]

Egyéb

Lélekszerenád

        Csak azt érzem most, amit, aki lát, az lát, ez itt egy darabka lélekszerenád. Mindig hittem valamiben, ha másban nem is – valakiben, de minden hitem, ahogy jött, úgy ment; most megtaláltam, amiről azt hittem – [… Tovább]

Novella

KAMASZ-SZOBA ÁLMA

még késik ez a fránya tudomány, és nem találták fel a ââ?¬Å¾Kamasz-szobában Közleked?tââ?¬Â.   Lencsevégen kép, életnek emlékei: a pillanatok     Birodalma ajtaja már a bejáratnál „állj”-t kiált a „BELÉPNI TILOS” piros kitett táblájával. De ha e tiltást mégis [… Tovább]

Vers

Éjszakák – hajnalok

  Boldogság a hangodboldogság míg lelked ideérfények futnak át arcomonleteszem a fegyvertharc nincs csak béke béke régi percek drága menedékeminden táncol és nevetszelet vetettvihart aratottódon szerelemköszönöma napotaz álmota szívembe hatolócsontig felszakítógyötrelmesgyönyört látom a szádérzemmeg-megremeg a térdemsejtjeimben az ?ssikolyvégig futkavarogáldom az [… Tovább]

Vers

Betlehem

2010. 12. 15. Kifeslett az ég vánkosa,ezüst permet – száll a lélek;felépült a gyermek jászola,hófehér lepel rajta a bélyeg. Türelem bölcs?ben a gyolcsa,harang kondul, csitt, felébred –öröm és áldás legyen a jussaembernek, ki ide betéved. Szél a cseng?t lágyan fújja,angyalok [… Tovább]

Vers

emlékszel?

emlékszel? milyen a fának dőlt boldogság kicsattanó érzése átölelni megnyugodni (csendben) magunkba szívni hegyek tisztaságát emlékszel? milyen a fának dőlt boldogság kicsattanó érzése átölelni megnyugodni (csendben) magunkba szívni hegyek tisztaságát látni a napot  megpihenni fáradtan távoli horizonton biztosan kéz a [… Tovább]

Novella

Tengerész bungaló

    Megállíthatatlan hévvel és túlszaporázott részletességgel ecsetelte a semmit, a másfél méternél alig magasabb -beszélőgépnek tökéletesen alkalmas-, szabólegény, a már-már foglyul ejtett, valamikori ismerősének. Az a fajta lelkesedős, az életén feleslegesen nem tépődő típusú emberke volt, aki gondolatmenetét sosem [… Tovább]

Vers

Az Ünnep elé

“Karácsony bakik nélkül” ( internet )     A nincs, a kopott, a kevés ne rontsa ma az összhatást, felhőtlen legyen a csillogás!  A csillogás. Kisded, áhítat itatta mosolyunk csordogál jászlad felé, ne sírj fel, ne ma sírd el:   [… Tovább]