Huszárné Vass Edina Szerző
Vezetéknév
Huszárné
Keresztnév
Vass Edina
2 év 4 komment

Mikor a gondolatok dűnévé válnakemelkedőt kap a holnapközben rojtosra nyűtt múlt képeket fúj el a szél Az idő tengerénmind hajótöröttek vagyunksóvárgunk a domboldal utánpedig járni sem tudunkcsak botladozunk Minek ide föld? Tétova nyomokat hagyni ottahol a dolgokhoz betoncsizma kell(Kinek?)Egyszer úgyis minden [… Tovább]

2 év 2 komment

  nem szeretek az árnyékos oldaladra állniott nem látni jól az éleketrejtőzködő unalom zúdul le az álladon:minden nap– már nem ismerlek – talán soha nem láttalak tisztánmindent elborított a homálymaszkod alatt a sivár csont integetnéhány szót szólsz lassan(most én is hallgatok)fáj…de…nem [… Tovább]

2 év 3 komment

  el sem indultam már ott vagyok az ajtó résnyire hagyott szegletébenkarnyújtásnyira a tegnapoktólhátra hagyom a nyomokattudd jártam erre valamikoregyre erősebben szorít az érkezésmégis:körmöm alá ragadt  a kapaszkodáspedig holt vágányra siklott bennem a múltmost itt állokaz élet állomásán…ahol egyetlen vonat indul csaka [… Tovább]

7 év 2 komment

Az autóm pont ott állt meg a házad előtt s te a függöny mögül boldogan mosolyogtál bele a délelőttbe alig láttalak de te végig engem figyeltél: vártad hogy lassan induljak feléd …féltem… valami még a kocsi mellett marasztalt picit az [… Tovább]

7 év 3 komment

    mindig kézen foglak követlek csak az alkalomra várok fuss! akkor is megtalállak a perceket én tettem órákká lomha málhákkal a hátamon az összes embert megkísértem már nem tud senki kordában tartani: növekszem ki vagyok? figyeld a hangot ott… [… Tovább]

7 év 7 komment

Az álmok egyszer holttá válnakmint hamuvá égett sivár akaráshideg: sírhelyet kaparónem marad semmihaldoklik a képzelt tájúgy ölel körbe mint egy mázsás nagykabát

7 év 4 komment

 kendőbe burkolta ráncok, mintha  ezeréves bekódolt öregséget hordoznának, kezükön az élet terhelte erezet, lassú mozdulattal oldják a csomót az anyagot  megemelve, ősz hajukat remegve simítják rendre, szemükben  még halványan ég a fiatalság tüze… de mégis… görnyedve lépkednek az este felé…

7 év 7 komment

szinte most is érzem az olajos magok illatát ahogy a nap száradásig égeti őket kezem még őrzi a lenyomatot ujjaim nem felejtik el a szirmok táncát kinyújtott tenyeremből a verebek csipegettek s vígan szárnyra kelve verték fel a csendet   [… Tovább]

7 év 10 komment

gondolatban  számba csókolod a nyarat s a diófa tövében ölel a tekinteted rebbenő falevelek suttogják a jövőt fülemben érzem még  nyelved játékát a félszeg mozdulni akarást árnyékot adva  fölöttünk az ág még most is ugyanúgy fog át  a karod  s vele [… Tovább]

7 év 8 komment

Most is pont úgy fekszel a párnán, ahogy nemrég, ahol arcunkra az idő nyomta a virágmintát. Ott a vágyak nem csupán üres álmok, gyönyörűen csókra éhesen… Szuszogásodban  pihenni akarva, néma párbeszéddel ölel a mosolyod. Félek! Mikor szeretve simogatlak, mintha törhetővé [… Tovább]

Huszárné Vass Edina Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.