Egyedül

(meghallgatom)

 Árva közhellyel intettünk,

– majd hívj, meg ilyesmi…

Felszálltál, s repültél

…már nem bírtam tovább.

Most torkomban lüktetsz,

lengén, érintetlenül,

melled rózsája halkan,

nyílóajkamra feszül.

Sóvárgom a tegnapot,

 a holnap csalfa fényét,

korholom a mát

…rémiszt az egyedüllét.

34látogató,1mai

Szerző Serfőző Attila 490 írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.

17 Komment

Hagyj üzenetet