Vers

Ahol a villamossínek

  Megint karácsony, és megint nélküled.Állok a parton, fejem lehajtom,nyakamba havat darál az id?, ez a lassan suhanó madár. Felettem a rakparton hideg sinek. Vártalak. Ahogy a sors álmatag békébenvár a titokra.De most mégsem teértedjöttem le a partra. Tévedés. Ahogy [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Ã?Å¡gy találj rám

Úgy találj rám, ahogy megszülettem, ahogy a magam ácsolta feszületen, fakereszten, a világot magamból kirekesztem. Úgy találj rám az út porán p?rén, mint aki már átfutott mindenki t?rén. Úgy találj rám az irdatlan tömegben. És úgy szeress, ahogy megszülettem, mint [… Tovább]

Vers

Visszaidegenedés

Már nem voltunk többé idegenek. Belém visszaidegenülten, barnán nézett a csontjaim mögé, meglátva, hogy valami még dübörög ott, míg szemétbe hullott az aznap esti utolsó banánhéj is. Együtt indultunk át a hídon, míg sziluettjeink egy éjszakára bevésték magukat a két [… Tovább]

Vers

Bőségkosár

  Kopogó, padom lelketlen hidegén mindig szépülő virágok, és gyümölcsös álmok édese Ti vagytok el nem fogyhat rólatok a nyárba melegedő tavasz, és a rovarok zenéjével ringató elkészült gondolatok, miket hagytok kifogyhatatlan bőségkosarakba „Szia, hogy vagy, rég láttalak” mondatokkal rakva, [… Tovább]

Vers

A Gondolatok titka

Meghalt. És ez súlyos titok még,a világ láncán lógó kereszt;akkor Gondolatok, ti honnéttudjátok, hogy született, hogy élt,mint minden, ami gy?löl  szeret? Mikor t?nik majd fel bármi gyász,– legyen az bár gyorsan múlandó – ami az emlékére vigyáz,?Egy sóhajt, egy könnycseppet [… Tovább]

Vers

Álmodom

2.0   ülünk a mólón évtizedek, századok után összefont ujjaink vaspánként tartják életünk csendesen nézzük a vizet szorítjuk egymást végtelen az élet csonttá aszott testünkről az idő lesodorta húsunk mellettünk a halál csak arra vár hogy gyűlölködve egymás torkának ugorjunk [… Tovább]

Vers

rejtett vonalak

örvényként ránt magába mélyzöld szemedés majd vállad titkosgödrében elveszekmikor b?rödön a rejtett vonalakbel?led egy iránybahozzám futnak de mégis a szád szélénmotozó ujjak alattte mindig néma maradsz.  – neked, mert nagyon szeretve vagy –