Vers

Nézd a telet!

Nézd a telet! Ne, még ne menj,Nézd velem a telet.Hull a hó. Látod?Szép. Minden megfagyott. Az örökzöld alszik,A hópaplan alatt bújik.A madarak elmentek,Csend van, télcsend. A tó befagyott rég,Nézd velem tükrét.A lét van benne. Látod?Elrettent. Az is fagyos. A halak [… Tovább]

Hírek

Verzár Éva új kötete

Végre elkészült és kiadásra vár Verzár Éva új kötete: “Mire megvirrad – Mai székely balladák” címmel. Ajánlom mindannyiótok figyelmébe ezt a könyvet, amely napjaink és a közelmúlt székely valóságát jeleníti meg szokatlanul eleven képekkel, melyekben minduntalan felülkerekedik az élet komorúságán [… Tovább]

Vers

Virrasztás

Virrasztás Illatos hajadnak karjaiban virrasztok,Gondolataimban valahol máshol járok.Egy szabadabb világban szárnyalok,Az illatodat e börtönben hagyom. Selymes b?röd bölcs?jében virrasztok,Gondolataimban, a téli fényben úszok.Az éjszakában a hold szavát követem,És b?röd bölcs?jét is elfeledtem. Könnyeid meleg tengerében virrasztok,Gondolataimban egy csillagon vagyok.A világmindenség [… Tovább]

Vers

Valahol

    valahol láttam már, talán egy kirakat üvegén vagy egy kávéház teraszán, ki tudja már, szembejött az utcán, és minden megváltozott, a tér és az idő átgörbült a léten, groteszk fényjátékot játszva kristálygömbben utaztam vele, kavargó pelyhekben lelkek sodródtak [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak I.

Ez a könyv egy 1958-ban életfogytiglanra itélt rab családjáról szól.         I. rész   BUDAPESTI TAVASZ, 1973.   Hétévi távollét után, 1973 tavaszán másodszor jöttem vissza Budapestre. Torontóban mindig ilyenkor fogott el a honvágy. Vágyódtam a tavaszi [… Tovább]

Vers

A napsugár halála

  A napsugár halála   Aranyszín napsugár táncol az ablakon, Boldog fénye mosolyogna rám csillogón. Nem hagyom, hogy elcsábítson engem, Mert nem lesz többé nyugalom bennem. Keresném elveszett boldogságomat, Csak bajt hozna rám és fáradalmat. Sötét függönyt húzok az ablak [… Tovább]

Vers

A levél

*                A LEVÉL                                        Talán felbontom, talán nem.                                    Nagyon vártam a levelet.                                    Te írtál benne nekem                                    Remélem, szépeket.                                      Arról szóló üzenetet,                                    Hogy holnap ismét foghatom kezed,                                    Mert érkezel [… Tovább]

Vers

Este

    Kivirágzott a lonc Sárga-fehéren. Árad a mézédes illat, Úszik a szélben. Jól esne még egyszer Komolyan, szépen Szorosan ölelni, Úgy, mintahogy régen.   Minden este, ha fúj a szél Sodorva lonc illatát, A gyertyafényben Vén diófánk bujazöldje alatt [… Tovább]

Vers

Az utolsó tánc

– szeretettel Annának, mert kérte ezt a verset –     Ez már itt tényleg az utolsó tánc, hullajó hidegleléssel ájuló románc   vérszegények a fények, ócska tükröt feszegetnek, szemem két tócsa (érdekes, hogy nem félek) egy dobbanást küldök   [… Tovább]

Mese

PK

      A sarokban él egy pók, Ott szövi a pókhálót. Ide fut, meg odafut, Ugyanoda visszajut.   Megcsavarja, tekeri, Jó er?sen rögzíti. Butuska légy fennakad, Az lesz neki jó falat!

Vers

Utolsó kívánság

Nem akarnék nagy sírt, gránitoszlopot,mit aztán úgyis befutna a repkény,sem aranybet?ket; nem az a boldog,akit cifra dísszel ?riz az emlék. Inkább alvó fák alá temessenek,az ?szi levélhullás majd betakar;óh, terhes világ, búcsút veszek csendbent?led;a Halál is nyugalmat akar.  Akkor éjjel [… Tovább]

Vers

A természet bosszúja

A természet bosszúja Tombol a föld és harcol az ég,A természet bosszút áll mindenért.Elhalt fák és letépett virágok,Elapadt folyók, elsüllyedt hegyek,Vízt?l megfosztott gerinctelenek. Háborog a tenger és rajta a szelek,Elpusztítanak mindent, nem t?rnek.Ketrecbe zárt éhen halt tigrisek,Asszonyokon életre kelt bundák,Gyilkolják [… Tovább]

Vers

ugye nem

…     Mindig ugyan az vagyok.Kitörölhetetlenül bennem van a szeretet.Maradandóan remélek.Ugye Te sem akarod, hogy megváltozzak?  

Vers

Drótostótok

  DRÓTOSTÓTOK   Nézlek, szemben velem, nézlek és figyelem, ahogy figyelsz, titkolni igyekszel, érezhet?, a szem megáll arcomon és mint vaku villan benne mély bogár, ritka pillanatra, mikor elaltatott, hogy csak mesélek és hol fel, hol le viszem a hangsúlyt, [… Tovább]

Vers

Nélküled

  Csalfa ködöd mögé bandukolok , renyhe könnyem még odáz… vállamra ül? Istenem visszanéz, felráz. Rettegek, hogy szégyenül a holnap, és másra nézel fel te is… csókomért minden elkerül majd, lásd’ borravalót  nem vett a kocsis. Üzenek, bár jószagú a reggel. Illatos, hisz’ ülhet [… Tovább]