Végh Szimonetta : A napsugár halála

 

A napsugár halála

 

Aranyszín napsugár táncol az ablakon,

Boldog fénye mosolyogna rám csillogón.

Nem hagyom, hogy elcsábítson engem,

Mert nem lesz többé nyugalom bennem.

Keresném elveszett boldogságomat,

Csak bajt hozna rám és fáradalmat.

Sötét függönyt húzok az ablak elé,

A fények már nem törnek arcom felé.

Elhaltak a sötét bársony karjaiban,

És én elt?ntem, a napfény halálában.

Legutóbb szerkesztette - Végh Szimonetta
Szerző Végh Szimonetta 114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/