Vers

Mir?l meséljek?

MIRÃ??L MESÉLJEK? Most mir?l meséljek? Törött tükörr?l, amit imádok, mert csak egyik felében ül ott az átok, a másik meg giccset mutat, elandalít, meg csokor gyorsan szirmahulló pipacsvirágot nyom kezembe? Meséljek nektek teliholdról? Sárga sajt, régi Demjén dalokból kit érdekel? [… Tovább]

Vers

Emlék nélkül

Emlék nélkül   Voltam barát és nagy szerelem, Szeret? majd ellenség lettem, Nem voltam ember kezében fegyver.   Angyal voltam és életer?, Gonosz is voltam álmot öl?, Anyagias nem voltam és törtet?.   Voltam szépség és fattyú, Tettes is majd [… Tovább]

Vers

VÁRakozÁS

    Beszorul szempilláid közé a fájdalom… És odaragad. Szemed összeszükül. Görcsben az ujjad. A mély, veszejt? csendben idegeid és a telefon spirálhuzala összeolvad. A szorongás megakad a két fogsorod közt. A soha el-nem -hangzott neszeket is hallod… Vársz. Gubódzol [… Tovább]

Vers

Hajnalban halkan dúdolok

…dúdolok egy dallamot…     Hajnalban hallottamegy régi dallamot,halkan szólt,suttogott.Harmatcseppek hulltak hangtalanul,s heged?mön gurultakláthatatlanul a húrokra csöndben,vibráló hangokatébresztve merészen.Régen nem játszottakujjaim ily lázasan,s rég nem szól dalom,kedves nyárestéken. Már tisztán hallom e dallamot,s ha jön a hajnal, magamban halkan dúdolok… [… Tovább]

Vers

Mécses

…kezed nyomán a szürke is fényes… Mint enyhe fuvallat, szavadszólít és tekinteted képesk?szívet porrá becézni,kezed nyomán a szürke is fényes…Rossz kedvem elfújja a szél,és felragyog lelkemben a mécses.Légy áldott, amiért ilyenszépen tudsz szeretni, kedves.

Vers

Szemtükör

Nevemen szólít a réti rigó,miattam dalol a ég.Csak értem olvad a tavaszi hó.Nekem nyílik az éji sötét. Bel?lem ébred reggel a nap.T?lem és bennem a cél.Bennem van otthon az erdei vadHa megszünök, te sem lennél. Mert tükör által homályosan látunk.De [… Tovább]

Vers

rökké

Az élet dala elszállt feje fölött, s már a Túlpart várta, a Messzi, az Ismeretlen, lelke végre szabadon szállt a semmi Végtelenben. Emlékei még benne játszódtak, cikáztak gondok, sajdultak sebek, t?nt szavak hálója remegett – érintések, puha csókok úsztak messze, [… Tovább]

Vers

Hajnali dal

Mosolygó álarcát a bánat levette, selyemkezét masszív vasszívére tette. Üres jégszemében repedt üveggyöngyök, zokogva diderg? öröm göröngyök. Végtelenbe vágtató sziréna hangja, kavargó színek fakó lélekharangja. Semmibe sepri az összes kacatot, amit tegnap a sugárzó fénybe kacagott. Vakon markolja az árnyékba [… Tovább]

Fordítás

A szitakötő

(Simona Cratel írása, megjelent: LiterNet.ro oldalán – 2008. 08. 09.-án)*         Újabb megálló következett.  Egy bakancsos lány értelmetlen sietséggel végigtrappol a széksorok között. A padló csak úgy dübörög. Egy férfi trombitálva fújja az orrát néhány sorral előbbre. [… Tovább]

Novella

A főnix álma

És a főnix saját tüzéből, porából születe ujjá… Már a negyedik pusztító villám csapott le közvetlenül mellette. – Ez sem talált! – gondolta vidáman, pedig örömre semmi oka nem volt. Kiterjesztette hatalmas szárnyait, dacolva a széllel és belefeküdt egy újabb [… Tovább]

Egyéb

Büszkeségem vétke

Büszkeségem vétke   Nem láttalak azon az estén, Éreztem, tekinteteddel engem kerestél.                                    Nem gondoltam rád azon az estén, Suttogtál, a szél hozta szavaid felém.   Nem kerestelek azon az estén, A távolból tüzes vágyaiddal öleltél.   Nem hiányoztál azon [… Tovább]

Vers

Vágy viszály

Vágy  viszály Ha menni akarsz, mondd: Elmegyek !T?lem mért vársz könnyeket?Hisz én soha nem hívtalak,csak enyém lettél egy híd alatt. Ordítva mondod:- Szerettél!Nem tudom húsomból mért ettél!?Nem vagyok férfi csak rongy alak,jöttél, s enyém lettél egy híd alatt. Hogy éveid tisztán [… Tovább]

Vers

Tóparton

      TÓPARTON     Minden sötét, mélyfekete, csak lángok a távoli házak ablakai, csak tömör fekete gyertya a nyárfa és zizegése sincs a levélnek. Zene szól, hozza a dombról trombita hangját, a vén mulatóban most nagy az élet. [… Tovább]