Szabó Csilla Judit - Panteon
Vezetéknév
Szabó
Keresztnév
Csilla Judit
12 év Nincs Komment

 

vér vér éj

éj vér

védtelen

mez mez csiga

csiga mez

meztelen

fél fél test

test fél

féktelen

undor

él él penge

penge él

élezem

mély mély akna

akna éh

etetem

penge test csiga

éj vér vér

zúdul

kéretlen

 

 

ébressz fel!

—————————————————————————————-

Szia Csillám! Az ismétléseket vedd le róla, de maradjon ezzel a tördeléssel, mert nagyonjóóó!

 

csiga

mez

meztelen

fél

test

test fél ….  – valahogy így gondolnám.

 

Ölelés: NHI

 

12 év 6 komment

– egyperces VÉGjáték –

 

önként mosolyog

/meghajol/

önként nevet

– taps –

 

önként adja magát

– taps, taps –

 

MINDENKI nek

 

 

– tapsvihar –

 

csak annak NEM

/némán sikolt, sikolt/

 

kit önkéntlen szeret

 

/röhögve haldokol/

 

CSAK ez a világon

 

 

senkit nem érdekel

– vastaps –

 

már őt sem…

– csend –

 

kitör az ováció:

BRAVO! BRAVISSIMO!

 

12 év 5 komment

“el?re a Holnapkeres?k csillagtalan útján”

 

 

 

vajon hol

a gy?zelmi diadém

csak az évgy?r?k

szorítanak

a rítusok szürkék

elny?ttek

a modern zokogások

durvák

belülr?l cirógatnak

csak a gyengénlátók

képzelt lendületével

megyek – még mindig –

el?re

a Holnapkeres?k

csillagtalan útján

 

a társtalanok

dacos igyekezetével

megyek

letaposott bocskorral

vérz? lábbal

csigorgó fogakkal

megyek

a valaha-volt

Messzenéz?k

vad d?hével

megyek

megállás nélkül

emésztem a mát

és magam…

 

mindaddig

mig a Vagyok kezéb?l

a hozott gyurma

semmivé porlad

s a Nagy palatábláról

nevem lassan leolvad

 

 

 

12 év 4 komment

“Az id? eljött.”

 

 

 

 

Az id? eljött.

Használt búvárruhámban
szíved mélyére bukom.

 

 

Nagy a kockázat.

Fekete füstté ködlök
vagy fényeddé tisztulok…

 

Uram, segíts meg!

 

 

 

 

12 év 1 Komment

“, te szegény, jó emberem!” kiáltom.*
“, te szegény, jó asszonyod!” kiáltom.*

 

 

 

egy holt akkád sirató ének

egy-jó uramért

ha id?nként felfájdul bennem

egy-jó uramért

égetem lelkem darabokban

egy-jó uramért

a Mindenség összes máglyáján

egy-jó uramért

és kínálom meztelen magam

egy-jó uramért

a Föld minden egyes oltárán

egy jó uramért

hús-vér eleven áldozatnak

egy-jó uramért…

 

 

Megtagadtalak.

Elárultalak.

 

 

Égi döntés az,

 

hogy az id?spirál fogságában

itt és most, magadra hagyjalak.

 

 

Asszonyod vagyok.

Er?tlen .Védtelen. Esend?.

 

 

“Ó, te szegény, jó emberem!” kiáltom.*

“Ó, te szegény, jó asszonyod!” kiáltom.*

 

 

és telehalom a földet

és megátkozom a mennyet

 

egy-jó uramért*

 

 

 

(*Ismeretlen akkád költ?: “Tammúz-sirató ének”)

12 év 8 komment

…”Most gondolatok gy?lnek zártkör?, nagy misére…”

fogvatartód a Múlt

tán lezárattatott

tán bevégeztetett

egy titkokkal terhes

különös éjszakán

szaladnak ki lábad

alól ösvényeid

tovább… tovább

 

Most gondolatok gy?lnek

zártkör? nagy misére

még nem lehet tudni hogy

sötétek vagy fényesek

– itt hitek perlekednek –

így hitetlen már nem is

küzdesz árral és árnnyal

tovább… tovább

 

a Jöv? küszöbénél

mint Istár ki alászállt

virtuóz vállvonással

hullajtod le vétkeid

az utolsó kapunál

képzeleted oltárára

feszülten várod kegyelmed

és…tovább… van tovább?

12 év 15 komment

 

 

Beszorul szempilláid közé

a fájdalom… És odaragad.

Szemed összeszükül. Görcsben az

ujjad. A mély, veszejt? csendben

idegeid és a telefon

spirálhuzala összeolvad.

A szorongás megakad a két

fogsorod közt. A soha el-nem

-hangzott neszeket is hallod…

Vársz. Gubódzol ?si pózba.

Sóhaj-pachwork takarókba.

Csak egy hívás.Vagy.Vágysz. Zsibbadsz.

 

Régóta nem jár feléd a szél. –

A tél is lassan…, lassan múlik…

A gondolat is…Nincs senkid.

 

 

12 év 7 komment

Bes?rüsödött lélekkel vegetálni
a létkör peremén
csak a spájzban lehet
– ahol nincs kompót –

III.

 

Leshelyeden: az égbenyúló polcon,
ahonnan csak megkopott és penészes
stelázsiszegély leng alá, lengedez…
Valaki – kéretlen – mozgatja sorsod.

 

Valaki meglesi az összes álmod,
és hiszi, hogy hátát a Mindenségnek
vetve, még Nemtör?d?mként henyélhet,
s fejét a Semmibe dugva is boldog.

 

Jó lenne tudni, kié az a nagy test,
hisz' régebb óta nem mozdul, csak zsibbad…
Megnézni – közelr?l – már épp ideje,

 

/vagy elvetélt, megkésett igyekezet/
Te lennél az…? vagy csak Ã??, aki mozgat?
a válasz most már mindenképp kellene!

12 év 3 komment

 

 

b?n-e az, hogy

a magabiztosságod

ki tudja, merre…

csak az a

kíméletlen büszkeség

ami megtart.

kapaszkodsz bele,

mint mélység felett

kifeszitett drótkötélbe.

 

              ( csont nem vérzik

 

b?n-e az, hogy

nem osztod meg

magad

sem kagylónyi örömöd

sem fekete özönvízed

inkább

Houdini-attit?d

tudatalatt

ezeregy búvópatak

 

              ( inga nem mutat

 

b?n-e az, hogy

háttal a világnak

/lehet fodítva van/

univerzumod neve:

Madár – ijeszt?, hogy

a kimagozott lélek

kiszolgáltatott,

függ, és dadog

 

              ( bentr?l nem kopog

 

b?n-e az, hogy

hagyod,

gy?zzön az Árnyék.

tengermély asszonyiságod

az Éj istenének adod;

kristályokkal kivert

fakír-ágyába fekszel,

kezedben

saját szíveddel

 

             ( igen. még lüktet

 

13 év Nincs Komment

 

lenyugtatózott
vadlovak tanyáznak
egyszemélyes kórtermedben

 

mégis
folyamatos a kaparás
néha keményen rúgtat is
a kétségbeesés
szíved ritmusára
da-dam da-dam
távolról ide hallik a
tam-tam ta-tam
s túl közelr?l a
fogcsikorgatás

 

 

álmaidban gyakran
sprintelve menekülsz
elbújsz majdani koporsódba
hiszed még hogy
"Ásító-babát"* játszhatsz
te leszel a "meglepi"
a közönség ásít ásít
hülyére kacagja magát
Hüvelyk Matyi
…felzúg a taps

 

 

a lemen? nap fényében
vágtatsz a prérin át
hajad lobog tested meztelen
ajkadon a mosoly id?tlen
és ahol minden part szakad
vár az óceán a vitorlás
mehetsz Avalonba
s ha már nem leszel

végtelenített filmed pereg
pereg…némul a taps

 

 

*A Hüvelyk Matyi c.rajzfilm egyik jelenetében megelevednek
a játékok, és mind a többi játék, mind a közönség számára

meglepetésként /egy dobozból/ kiugrik /rugós!:)/ egy olyan figura,

aki nem csinál mást csak ásit!

Szabó Csilla Judit - Panteon még nincsenek barátai.
Túlvilágon továbbélő szerzőink...