Vers

Hangulat

Kővé dermedt könnyek húzzák zsebeim. Mögöttem göröngyös utak, Előttem északi fény? Ugyan! Szentjánosbogár. Tán mérgező. Ne legyen vége a nyárnak! Szám bekötve. Magamnak sikoltok, némán. Ki figyelne rám?

Vers

Írás nélkül, te és én…

    Az írás megmarad, mondják. Mégsem veti papírra mindenki:mit szeretne…inkább azonnal vet rá spongyát… Mégis hisszük, hogy magunk tovább visszük mással: ha nem az írással. Vers helyett kacagás,egy ?szinte vallomás, mit még nem hallott más, egy titok: Varázslat… Benne [… Tovább]

Kisregény

De fenyő (5. rész)

A házban fegyvert találtak. Tudják, hogy ez mit jelent? Tudják, mekkora veszélyt jelent ez mindannyiunkra nézve? Ilyenért már végeztek ki embert! Az els? és a harmadik emelet   Kár, hogy általában van iskola. Az ember már várja a szeptembert, de [… Tovább]

Novella

Sohasem tudhatjuk

Gábor kilépett a kapun és fázósan összehúzta magán a felölt?jét. Nyirkos hideg csapta meg az arcát, talán szemerkélt is az es?, vagy csak a köd szórta tele az álmos reggelt. Nem volt rossz a kedve, de most mégsem akart találkozni [… Tovább]

vegyes

Nem tudom…

    Nem tudom miért… Repülhet a madár, Miért zöld a fű, Sárga a napsugár, Dalol a pacsirta, Ha szűz faágra száll, Fúj a szél arcomba Mindig, meg nem áll, Nem tudhatom… Meg nem fejtem, De a kérdés most Itt [… Tovább]

Vers

csak háromsorosok

…       Fekete égbolt Csillagporos álmaink Valóra váltak   Hajnalcsillag-fény Hajadban rátaláltam Csodás ébredés   Harmatcseppes szád Szivárvány híd íveken Hozzám érkezel        

Vers

Varázslat

Néha nehéz megmaradni jónak, igaznak…*     Erdők, mezők, füveskertek varázslatok, segítsetek túlélni a holnapot, maradjak, ki most vagyok, s aki lenni akarok. Ne is hulljon könnyem. a nehéz időkben, ne keressek támaszt, segíthessek másnak. Erdők, mezők, füveskertek, varázslatok Segíthetek? [… Tovább]

Vers

Estem én már…

    Estem én már szilvafáról, elpudvásult száraz ágról; estem én már kerékpárral, lánc darálta b? gatyával; estem én már szerelembe, s t?le ?zve kerevetre; estem én már sötét esten, kancsó bortól ernyedetten; estem én már pofacsontra: n?i ügy volt, [… Tovább]

vegyes

Z?r-zavar

 károgó varjak    tél kertjébe belemarnak  inteném én ?ket csendre     ráhullnak lomhán a kerevetre  rendületlen    vájnak   vájnak  szemtelen világunkra hágnak    szenvtelen  alattuk foszlik a kárpit   szege sem számít   torkán akad a károgónak   és tél szakad    “bár a szekér halad”   látom egy sima egy fordított   csattogják a hupák  hepékre zuhanva    bután t?be f?zve kuncog  a lármát f?z?  nyüveket ?z?  sztaniolban zokogó [… Tovább]

Elbeszélés

FEHÉR HAJÓK – ötödik rész

A hatvanötödik sakkmezőben A TEGNAPELŐTTRŐL SZERETETTEL…*   A HATVANÖTÖDIK SAKKMEZŐ   Ópapa olyan volt, mint ahogy egy nagyapát szoktunk elképzelni, csak magasabb, erősebb, és egész lényéből sütött a mogorvaság. Alig virradt, amikor Rufusszal fellihegtünk a présházhoz. Rögtön az ajtó utáni [… Tovább]

Kisregény

De fenyő (kisregény 4. rész)

Ami kiböki az ember szemét, az észrevehetetlen, olyan mint valamit “mély megrendeléssel” tudatni. Ezt a nagy Mezei Lali mondta a Sztalin haláláról, én is nevettem, mint hozzáért?, de azt mondták, ehhez én hülye vagyok, azon nevessek, amit értek. Foci vagy [… Tovább]

Vers

Emlékkönyvbe

    Szeretlek… Rég írtam le e szót, s most is csak félszegen, bár sokszor kimondom, amint rengetegen rutinból megtesszük,  vagy a kéj hevében váratlan kisiklik bensőnkből a gyönyör angyali sóhaja.   Nyárutó volt, a boltok zöme zárva, a kertmoziban [… Tovább]

Mese

A csiga-biga álma

(meghallgatom, 1. változat) (meghallgatom, 2. változat)     A csiga-biga álma   Azt álmodtam lenn a fűben,  csillaglányok közt repültem.    Azt álmodtam, volt két lábam.  Táncoltam a csigabálban.    Azt álmodtam, volt két kezem.  Festettem a fellegeken.    Felébredtem [… Tovább]

Vers

Az élet

    Az élet furcsa játék: Misztikum! Rummal meglocsolt gesztenye. Rajta hab, kiverve-kikeverve, benne bábuk rángatva dróton, bennük érzelmek, álmok, hogy adózzon a rángatott a rángatásért. Az élet furcsa játék: Pár pofon! Polcokon poros, elt?nt párnahit, csalit, hogy elbújj leselked?t?l. [… Tovább]

Humor

nzetlen szerelem

      Mélyen a szemébe nézett. Vidám kék volt, akár a felh?tlen nyári ég a végtelen napraforgótábla felett. De látta már vihar el?tti haragosszürkének és elötétülni is a gy?lölett?l. A mostanit, ezt a bölcsen der?set szerette a legjobban. Nyugalmat [… Tovább]

Elbeszélés

Szolgáltak és védtek

*     Ez a kis „kellemetlenség” a kilencvenes évek legelején történt meg. Még jócskán éltek az „átkos” beidegződések. Állítólag nem maradt róla akta, de ki tudja.   Még kicsi volt a gyerek, és éltek a nagyszülők. Miután megtörtént a [… Tovább]

Mese

Őszidő

    Iriggyé sárgultak reggel a levelek, fészkén a gólyát hiába keresed.   Afrika felé tart,  félúton, szegény, ökörnyál szárnyal a tollpihe helyén.  

Vers

Kitörés

Alig fél éve még lázasan vártam rád, lavinában háltam, párnám alját parázs égette sebesre. Nyugodni nem hagyott. Álmodtam egy napot. * Száz szukaugatás keltett fel a minap, arcomra pernye szállt, perzselt a lángiszap. Jet-fokozatokon forrt a lávaleves, füstölgött a vulkán, [… Tovább]

Novella

A zsebpénz

Hihetetlen, de való…   – Az idén a tengerre megyünk szabira! – jelentette be Apu, várva a hatást. No, az nem is maradt el, mert lett akkora üdvrivalgás, hogy a földszinti szomszéd is meghallotta, nemcsak az alattuk lev?. Hogy a [… Tovább]

Vers

Szólam

  Tegnap megálmodtalak. – Épp’ reményt koldultam  kies utak kereszteződésében, egyszer csak megjelentél. Belém hatolt fényed melege, villantál, s itt borult a rend. Fekete tükrében illegett a csend. A szomjas idő ébresztett, cserepes ajka rám rivallt …így dúdolt fájó búcsút, [… Tovább]

Vers

Füstszobrász

FÜSTSZOBRÁSZ     Csak es? csepeg, gy?lnek a könnyek, ágon, barnul hullt levél, mindent és minden áron fel akar falni az ?szutó.   Csak falak adnak ma támaszt, hideg, amit a kályha áraszt, fehér folt maradt kép helyén, gondolkodhat életén, [… Tovább]