Huszonöt év.
Lepergő homokszemek,
lábam előtt hever
a Múlt.
Üresen kongó emlékek
százával állnak agyam
poros raktárában,
várják az ítéletet:
feledést, örök id?t.
Remegő térddel lépem át
sorsom újabb küszöbét.
Legutóbbi módosítás: 2008.09.25. @ 09:34 :: Fecske Panna
