Hónap: 2013 december

  Szuszoglak. Koccintalak. Álmodlak.Fürdetlek. Simogatlak. Írlak épp.Játszalak. Csitítlak. Titkollak én.Borzollak. Sóhajtlak. Számollak.Repeslek. Kívánlak. Éjfél felé.Rendezlek. Éltetlek. Csókollak.Kifestelek. Elolvaslak, te regény.Szólítlak. Csuklok is. Emlegetlek.Szilveszter van. Átbucskázlak.2014 lesz. Elcsendesedés. Újév.      

      Gondoltam,  írok,  ameddig  olvasni  is  tudod  ( a  pezsgőbuborékok  nem  fátyolozzák  szemed,   ‘s  még  nem  nyakaltad  be  az  összes  bort  nno,  meg  rumot )  gyorsan,  addig  kívánok  Boldog  Új  Évet  Neked!      ( 2013.  december  31. [… Tovább]

(2013-2014)   Ma ülepszik az ostoba háború, mindenki egy nyelven beszél, ragyogó arcokra vált a mélabú, a sült malac is táncra kél.

Hűlő vulkánban néma utórengés,valami fémesen merev hidegségbolyong a tikkadt holdkráteren árván:kietlen szívek álmatag lapályán. Öldösi lelkem bárgyú, egykedvű csend,hiány bámészkodik, hol a revue bandjátszott szép, girlandon ringó dallamot;elszállt a dal, fagyott szívvel ballagok. Nem dühöngős ez a balga szívború,az öreg [… Tovább]

  Nem változott itt semmi,csak fordult a kerék,a könyv is ott nyílik ki,hol tegnap véget ért. A nap ma új mosollyalaz égről rám nevet,s este a csillagégena holddal vált kezet. Egy évvel többet írunk,és sírunk majd megint.Hisz tovaröppent múltunkmég fájva [… Tovább]

…   Két karom kitárom,magamhoz ölelem az egész világom.

Boldog Új Évet!     Álmaimban él, amim van, mint a harang- ban a bim-bam.

Csönd vagyok,némára szorított száj,be nem fejezett piszkozat,tű foka, a cérna végére ha húzol,néha elfelejtesz varrni. Valamikordoboz alján ülök,köröttem fonál rengeteg,biztostűk, biztos? mi?Színköteg. Feltekert hímzők és gombosok,ma párnán nyugszom,holnap, holnap elfogyok. Elhasznált betűfonák – cemende,lelkes felfutó harisnyátlansága holnapon,magassarkú kopogás a gondolaton. [… Tovább]

A csillagoktól roskadozó égboltra vetett szempillantást alig tudom túlmisztifikálni, bánat zaklat hosszú órákon át. Hiábaságot érzek, vki mást szeret, míg ő a szívén viselt világok harcosa, fogalmam sincs semmiről, kiadott út minden gondolatolvasás. Fáj, ez a bután üres ősidőm, bennem fiatal emlékezet, aligha cseperedett fel, úgy vonzza a [… Tovább]

  Szilveszteri anziksz                                 Koosán Ildikó                     * kapkodva írok néhány mondatot,az Idő mérföldes léptekkel halad,utolsó postacím – mondom -, az alkonyat fényeit még verssorokba mentem,hadd vigye; vigye magával a lelkem; ó, majdnem elfelejtem,a címzett fogoly, s én sem vagyok szabad…   2013 december [… Tovább]

  egyszerre él távol és bennem valóságos és  képzelet szülemény illúzió-tükör és kifakadt boldogságok letisztul és állaga lesz a csendnek virággá nyíló szív tele napmeleggel tágulok mindenkit kézen fogva egymagam ülök kis mágnesként óriás gömbbé légiesülő kozmoszban mese mese valós [… Tovább]

   Nekem  az  jelenti  a  sorsom  fájó  kegyetlenségét,hogy  nem  ismerhettelek  meg  forrószívű  fiatalon,Te  lehettél  volna  életemben  az  egyetlen  szépség;mint  a  nap  első  fénye  a  hajnali  tengerhabokon. Mint  sós  életcseppek,  már  könnyeink  sem  válthatnak  csókot,párhuzamosaink  arcunkkal  a  végtelenbe  futnak–  tövisek  szívemben,  [… Tovább]

Halvány gyertyafény tűzben pattogás egy asztal s remény hogy lesz még áldomás…     halvány gyertyafény tűzben pattogás egy asztal s remény hogy lesz még áldomás   a karácsonyfa szép a sarokban áll de szegény a kép még ajándékra vár [… Tovább]

Egy Hallássérültek fotó-és festmény kiállításra írt vers. (A kép nem ezen a kiállításon készült!)     Apám kezét néztem, rajzolt, minden vonás művészet volt, szemnek tetsző harmónia. Az alakuló figura hogy elkészült, alig férve a papíron – mintha élne!   [… Tovább]

  Hajnalban megyek értedálmaid égígérő lajtorjájánmint a mesébenhol csillagok csodáljáklázas meztelenségedvágyad önzőn falnak fordulvéget ér az élethomlokodra csordult csókjaimlesz a végzet az utolsó kenetmielőtt itt hagyszhogy érezzem hiányod   Testemmel örökrefelébresztelek  

 https://www.youtube.com/watch?v=X8rnBhJX6xE     A sorok közt átjárók vannak. Reggelek, hajnalok. Érintesz, érintenélek. Szádhoz szelídül hangom. Már nincs távolság, se tél, se fal, csak valami ránk hajló, idegen sötétség.   Hozzád vetkőzöm a félhomályban. Lehull rólam minden. A tegnap. A fény, [… Tovább]

kívánok neked szerencsétpénzzel tömött szelencétegészséget s békességetminden földi jót és szépetkonyhád mindig tele legyenés szép szó üljön a nyelvedenbecsüld meg hazád mint anyádatlelked mélyéből se szóljon gyalázatbarátaidban soha ne keljen csalódnodvedd észre mindig kit is kell megóvnodszomorúság s bánat kerüljön [… Tovább]