Nézem a tájat a rügyeket vajúdó levelek közé rejtőző fákat a tavasz elé térdelek ég felé küldöm hálaimám hogy megélhetem még e rejtelmes feltámadását még a világnak e fenséges újjászületést amint lágyan rám ejti illatos fátylát az alkony-ég elsimítva gyűrött [… Tovább]
Éveket hagytam eltűnni a felejtés ködében fagyos éjszakákon és hajnalokon átvacogó szerelmeket amelyek kevésnek bizonyultak álmaimhoz és gyáván elosontak az alkonyok lázadás nélküli csendjében elsiratva a meg sem született vágyakat …emlékszem a szívemet felhasító szilánkos némaságra az arcomat tövisként felszántó [… Tovább]
Pasztell-selyemben ébred a város; könnyű hullámzás a hajnal melege. Sóhajos utcákon fénylő, vén kövek jajonganak ma lépteink nyomán, kőhidak alatt bujkáló szelídült vizek találkoznak, suttognak sejtelmesen, és álmos boltívek, csillagéjből nyúló kupolák, templomok, terek, sikátor csendjében élni indulnak a gyűrött [… Tovább]
Talán még itt talál a nyár s pár kósza dallamot kínál a perc talán vele a Nap heve is visszatér ha utoljára forr is fel a vér és táncot jár a pillanat a szívünk ritmusán és csillagpor hull ránk talán [… Tovább]
A misztikus világ felett milliárd szikrázó hóangyal kereng ablakra dőlve fáradt napfény dereng és a hosszú tél előtt vágyón arra gondolok milyen meghittek voltak a teaillatú tavaszi hajnalok anyám arcán sejtelmes remény boldogságmosolyok a konyhában frissen sült kalács illatozott olyan [… Tovább]
Zabolátlanul hullnak rám a hiány-szavak, súlyos terhükkel beborítanak, míg állok hosszan valami vége-nincs csöndben a sejtelmes, bordó égbolt alatt, nézem, ahogy misztikus fénnyel aláhanyatlik a Nap, nyomában roskad, omlik a lángoló fényhíd, mint sereghajtó ínség, a lélek-nincstelenség terhe alatt.
Parafrázis William Shaespeare XC Dobj félre elszántan, ne késlekedj;a csalódás rég’ belém költözött;sorsom cinkosa lett a félelem,jövőm is halott ábrándok között. Legyűrt kínom ha feltör az élre,csak maradj, ne jöjj, már győzöm a gyászt.Nem kell hűs zápor viharos éjre,ne halaszd [… Tovább]
A fotók, versek – a művészetek – találkozásán túl ünnepről, barátságról, misztériumokról, hétköznapi szépségekről és sok minden másról szóló beszélgetésre készülünk a székesfehérvári közönséggel. Ha szívesen találkoznál velünk, nagy szeretettel várunk augusztus elsején a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében, délután 17:00 [… Tovább]
súlyos kereszttel a hátamon csak járom vége-nincs kálváriámat szenvedéstörténetem stigmái mára megpróbáltatások-csiszolta ékkövekké válva homlokráncaim közé rejtőztek észrevétlen Jézus jegyeit viselem s mint szent csuklóit és lábfejét átfúró rozsdás szegek körül szenvedés-szülte gyötrelmeimből is fényvirág terem a szívemen és áldás [… Tovább]
– versmontázs, *csillagos csendben – * Miféle átkozott világ ez, ahol a szívünk mindig fázik, ahol velünk vacog a bánat, s a boldogság búvó oázis? Hol van a derengő gyermeki béke, a türkiz égbolt angyal-ragyogása ébenfekete éjszakák után, mikor a [… Tovább]
