Parafrázis William Shaespeare XC
Dobj félre elszántan, ne késlekedj;
a csalódás rég’ belém költözött;
sorsom cinkosa lett a félelem,
jövőm is halott ábrándok között.
Legyűrt kínom ha feltör az élre,
csak maradj, ne jöjj, már győzöm a gyászt.
Nem kell hűs zápor viharos éjre,
ne halaszd tervedet, a távozást.
Menj el, ha akarsz! Menj most, amikor
éltet a fájdalom, keserűség.
Támadással érkezz, könnyebb, ha forr,
míg iszom az álnokság izzó dühét;
hiányod kevésbé vigasztalan,
ha feszít a gyötrelem hasztalan.
*
William Shakespeare
XC
Gyűlölj, ha akarsz, ha valaha most;
Most, hogy a világ a munkámba köt;
Balsors cinkosa, fejem ma taposd,
S ne jövendő hóhéraim között:
Lebírt fájdalom hátvédje, az élre
Ne akkor törj, ha már győzöm a gyászt;
Ne hozz esős reggelt viharos éjre,
Halasztva a tervelt megrohanást.
Ha el akarsz, hagyj, de ne majd, mikor
Már végzett a sok kis keserűség;
Rohammal jöjj; hadd igyam, bár forr,
A balszerencse legvadabb dühét;
És sok más kín, mely ma vigasztalannak,
Vesztésed mellett majd nem látszik annak.
Ford.: Szabó Lőrinc
Fotó: Gősi Ferenc
Legutóbbi módosítás: 2019.08.02. @ 21:42 :: Gősi Vali