Vers

?si jelek

…b?römre tetovált a vágy– mint hieroglifát –hogy emlékezzek rád… …majd apró emlékeket– mint ?si rúna jeleket –lelkembe égetett… …fülembe zümmög, lásd– egész szimfóniát –mit rólad komponált… …nem enged felednem még– megbéklyóz ezer emlék –még álmodni szeretnék…

Vers

HONNAN EGYKOR

Uram, mondd meg angyalaidnak, elhibáztad az elején. Buta volt valamennyi a hozsannák közepén. Mert nem dicsérni kellett volna, hanem egynek is meghalnia – lássa az Úr – nem mindenható -, minek is neki ezt kihagynia. Majd ha megélte, mi is [… Tovább]

Vers

Szálanként

Tekinteted öröknyarát, tüzét. Didergésekből visszamelegedni. Arcodat — egyedül lehetséges arcát a szerelemnek. A fészekrakás nem múló izgalmát. Szálanként tapasztani hozzád életem.   Közeledből tovább a közeledbe. Egyetlen belakott földnyelvről annyi év után is felfedezetlen, egésznyi kontinensre. Indulok földeríteni égtájaidat. Szálanként [… Tovább]

Vers

Hétfő, november

Kedves Segítőimnek…. talpam sárba döngöli csizmám bűneit csikordul a tél és kövesedik a sár mereven szorítja bokám rabbá teszi dobbantanék még   a másikkal keményen   de dér harapja kutyaként tartja odafagy lassacskán   amaz is —

Média

Régi padokon

* (meghallgatom) Régi padokon A Szent István parkban, a Zsákhordó mögött a bokroknál állnak azok a padok, hol szerelmes csókcsaták gyönyörét lesve a bronzszobor állva, csendben hallgatott. Néha elpirult, de sosem mozdult, Esőben, hóban csak állt a helyén, minden tavasszal [… Tovább]

Vers

Tintát neked

Írtam neki egy kiskönyvet Teli versekkel meg mással. És most készülök a folytatással.   De abban már nem lesznek szavak, Mert bármit írtam, a tinta az ujjamra tapadt, És így csak a színes tintákkal fogok játszani neki.   Meg fogom [… Tovább]

Vers

Házasság

Jóváhagyattunk magunk Isten kezébe, no meg a hivataléba ott vagyunk. Nyomon követhet?k Mostantól el?nevem van, mint doktornak ha végzett, mostantól rangom van, mint rend?rnek ha faluba tévedt Most már büszke anyám s apám keze elenged Elmúlt a kislány ingatag képzete [… Tovább]

Elbeszélés

Üzletben… 2/2

Szotyori 80 éves egykori tanárn?jét lopással vádolták, bár csak félreértés volt. Bocsánatot kértek t?le, de… Szotyori felháborodva lép az üzletbe… Ã?me a folytatás.   Ruder Jana nalója ihlette. Az els? rész a megalázott vev? drámája volt.     – Jo [… Tovább]

Novella

A szerep

És ? személyesen választott ki engem, hogy eljátsszam ?t. Ragaszkodott hozzá. Nem is ismer! …Ráadásul meg kell látogatnom. Most!   Nem hiszem el! Miért pont engem kellett kiválasztani? Egyértelm?, hogy ezt a szerepet nem rám szabták. Képtelen vagyok eljátszani, bárhogy [… Tovább]

Vers

Barátokra emlékezve

    Csínyek, sörszagú éjszakák,    t?z-ígéretekben társaim!    Emlékezettek tarisznyájában    ?rzitek még közös melegünk?     Hiszem,    nem h?lhetnek ki,    az egykori lázak    mindörökre tartanak!    Örök volt: értünk jött a tenger,    miénk volt a város,    a csillaggombos ég!    A végtelen,    a tág,     [… Tovább]

Vers

Boldog éj

    Hol vagyok, hol? Nézek széjjel…    Veled álmodtam az éjjel.    Völgyben, árnyas fák rejtekén,    sziklás, vad bércek tetején    futottunk játszi könnyedén    fényárban úszó tér felé.    Öröklét volt? Pár pillanat?    Biztatón aranylott a Nap.    B?rünk alatt sok száz kis ér-    csatornákban [… Tovább]

Vers

November

Holnaptól nem lesz több nekifeszülés,  véget ér ez az egész idegtorna.  Egyformák leszünk, akár az egypetéj?ek,  két érzékeny pont ebben a galaxisban.  Még nem tudom,   hogy tesszük meg a maradék utat,   hisz semmilyen bölcselet nincs,   ami megállítaná a kett?s rontást.   Az egyik a szívben él, másik a gyomorban,  és egyszerre mozdulnak rá a húsra.  Én kezdek hozzáidomulni neurózisodhoz,   azóta, hogy felzaklatott a város részeges nyugalma.  Éjjelenként, amikor bejössz hozzám,   pulzáló szívemre hideget fújsz. Letépem magamról az ellenmaszkot   és közben arra gondolok,   hátha a roletta apró résein   beáramló leveg?t?l  kisebbek leszünk.   Kép: Egyed Tibor

Vers

Három röpke dal

Az Akiknek nincs ünnepük ünnepén Virágot kapok tõlem idén az Akiknek nincs ünnepük ünnepén. Magamnak adom át – magam, e szép ünnep reggelén. Akik nem remélnek karácsonyt, születésnapot, húsvét estelét, azoknak adom szedett virágom, az Akiknek nincs ünnepük ünnepén.   [… Tovább]

Hírek

Száz éve született Fejt? Ferenc

Száz éve, 1909. augusztus 31-én született Fejt? Ferenc Széchenyi-díjas történész, elemz?, író, újságíró, kritikus, Kelet-Közép-Európa történelmének kiemelked? szakért?je.   “Az élete a liberális és a szociáldemokrata irányzatok közötti folytonos dialógusban telt” (Glatz Ferenc)   Fischel Ferenc néven Nagykanizsán született zsidó [… Tovább]

Vers

Ã?Å¡jra…

  Balgán hittem, feledni tudlak. Majdnem más útra léptem. Próbáltam hinni, jó nekem, de nem találom máshol: Mint sárkány tornyából karjaidba csent királylány szívedbe hazatértem.   A sors ?z tréfát újra, vagy a végzet teszi serényen, mit kiszabott az Ég? [… Tovább]

Vers

Csak a réseken

…átlépni nem lehetábrándom ködfaláncsak a réseken lesekegy eltört életet… …megláthatom taláninnen a lényeget(lehet hogy tévedek)irigykedve nézem – – ott boldog embereksétálnak kéz a kézben,lebegnek szenvedélyben – – nézem, és remélem:…ugye talán egyszer majd én is ott leszek…

Vers

KIT TUDTAM

A képen Tina Modotti   kit anyámnak tudtam eddig, s akinek egyre több dolga – természetes – a halállal, bután bambul az él?re, s örül, hogy meglátogattam, tegnap is bár nála voltam, de szeretnék ma is menni, szeretnék holnap is [… Tovább]

Vers

homloknyi

  Homlok ó homlok kiugró halántékcsontos tatáros pogányos homlok töviskoszorús pléh-Krisztus- homlok Dózsa-koronás izzó vas- homlok ó homlok szemérmes földre sütött homlok félárbocon fejkendős homlok gondok elébe mint ekébe befogatott homlok barázdáltak bandázó szelek ereklyéid a sebhelyek homlok sebzett szablyától [… Tovább]

Média

Peremen

  (meghallgatom)  A ház falairól csatornák némaságába csorog az est, egy árny torzképet fest, a másik valamivel élesebbet.  Lámpán elsercenő rovarok szárnyai muzsikálnak … megszűnik a lét, tétté váló okok paráználkodnak a csend tövében. Hamarosan helyükre kerülő reklámlapok, holnapot koldul [… Tovább]

Elbeszélés

Az eperfa bűne

*        A motorfűrész éles fogai gyorsan átvágták szárazra aszott kérgét. Megkönnyebbülést érzett minden újabb ág elvesztésénél. Végre! A megváltó halálra két évet kellett várnia! Két borzalmas, hosszú esztendőt. Bárcsak azon a napon törtek volna le ilyen könnyen. [… Tovább]

Vers

Eltünik

…fikció… …tartanám vissza egyrecsak picit maradjon még, ne hulljon szerte:szorítnám er?sen egybe ujjam már fehérliks minden hiába, mégiselporlik, kisiklik,homokként elpereg (közben úgy szenvedek) mert kevés már itt a féltéscseppenként elt?nik az érzésapránként majd kihull– helyére magány tolul s még kimondatlanulde [… Tovább]

Vers

analóg p.s.

/garai péter sándornak/ van a szekrényemben egy fiókahova fejfájásaimat teszemminden éjjel miel?tt elalszomellen?rzöm a falakatnehogy elmásszon megszokott helyér?l valamelyik könyvben olvastam álmában elfojtott szadizmusátéli ki a tudat     kép: Dohárszky Béla

Elbeszélés

A helytartó útja 2.

  Abban a nevezetes évben, Tibérius caesar uralkodásának 22. évében Názáret igazán kicsiny falucska volt, mindenki ismert mindenkit, így már a második ember, akit?l a helytartó érdekl?dött, megmutatta nékik József és Mária – no meg Jézus – egykori házát. Mindjárt [… Tovább]

Kisregény

Mesél a bécsi tekergő 24.

*     Törvényen kívül és belül   Ezen események utáni napok egyhangúságban, de főleg nap–napi idegességben teltek. Vevő alig tért be, viszont a számlák gyűltek rendesen, és a hitelezők követelték a pénzeiket. Bergmannt nem nagyon zavarta a dolog. Idejének [… Tovább]

Vers

Vihar

Remeg? kéz, túlhevült ideg,felkap és görget a fergeteg;szélvihar tombol, orkán dúl,szavak születnek szavakon túl…Szemed rám tekint, érzem súlyát,zápor mossa el napok porát.Tisztul az égbolt, a leveg? forr,új híd épül most szavainkból…

Hírek

Johann Wolfgang von Goethe

Goethe könyveinek véghetetlen sora mintha magát az egész világot akarná megfogalmazni versben, prózában, lírában, szépprózában, drámában, elmélkedésben, természettudományban.   „Virágot szedtem csöndes sétán,S hogy hazahoztam kis bokrétám’.A meleg kézt?l azalattA kehely búsan lelohadt.Mindjárt pohár friss vízbe tettem,És mily csuda tanúja [… Tovább]