Messzi földr?l, egyenesen Lyonból és Barcelonából szállították Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeum új id?szaki kiállításának arcául választott, különleges m?tárgyakat. A kincseket a „Királylányok messzi földr?l – Katalónia és Magyarország a középkorban” cím? tárlat ládanyitásán, augusztus 28-án délel?tt mutatták be els?ként a sajtó munkatársainak.
Mikes Tünde, a barcelonai kiállítás f?kurátora kiemelte, a Barcelonából hazatért Árpád-házi Szent Erzsébet táblaképe a kiállítás egyik legdíszesebb és legfontosabb m?tárgya, amelyen a kor legjelent?sebb katalán fest?je a híres rózsacsodával ábrázolja a magyar királylányt. A ládanyitáson továbbá bemutatták a 14. századból származó Caritas szobrát, és a Magyar Országos Levéltár falait el?ször elhagyó Veszprém-völgyi alapítólevél 1109-es, idén 900 éves átiratát is.
Révész László projektvezet? elmondta, a kiállítás szervezését 2005-ben kezdték, majd beszélt a katalán-magyar közös munkáról, illetve a barcelonai kiállításról, amely májustól augusztusig volt megtekinthet? Katalónia f?városában. A Magyar Nemzeti Múzeum új id?szaki kiállításának koncepciója, hogy a katalán-magyar kapcsolatokon keresztül mutatja be a középkor világát, amelyet szeptember 5-t?l egészen november végéig bárki megismerhet.
Magyarország és a nyugati Mediterráneum között napjainkig ritkák és esetlegesek a kapcsolatok. A két térség népei egymás múltjáról, jelenér?l, kultúrájáról rendkívül keveset tudnak, annak ellenére, hogy jelenleg ugyanazon közös európai politikai és kulturális egység tagjai.
A barcelonai és a budapesti kiállításokon 8 ország 38 kulturális intézményének 303 m?tárgya kerül bemutatásra, azonban a két helyszínen megtekinthet? anyag összetételében eltéréseket mutat. Ennek egyik oka, hogy a pergamenb?l készült m?tárgyak esetében a nemzetközi szabályozás szerint ugyanazt a m?tárgyat 3 éven belül 4 hónapnál hosszabb id?tartamra nem lehet kiállítani. Így a szakemberek a rendezés során azt az elvet követték, hogy a kérdéses tárgyakat azonos kvalitású anyagokkal helyettesítik: míg Barcelonában Aragóniai Beatrix végrendeletét tekinthette meg a nagyközönség, addig Budapesten Beatrix és Mátyás házassági szerz?dése kerül majd bemutatásra.
A kiállított textíliákra és pergamenekre különleges m?tárgyvédelmi el?írások vonatkoznak: a világítás fényer?ssége maximum 50 lux lehet, így viszonylag sötétebb tereket alakítottak ki. Az állandó h?mérséklet 20-22 Celsius fok, a páratartalom pedig 40-60 százalék között mozog – még az üres tároló ládákat is h?tött teremben kell elhelyezni. A tárlat anyaga a lehet? legmagasabb biztonsági szint?, korszer? technikai eszközök, másrészt egy úgynevezett többkörös védelmet nyújtó rendszer biztosítása alatt kerül kiállításra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adott területen, a kiállított tárgyakra egyszerre egy id?ben több, egymást támogató biztonságtechnika eszköz, illetve technikai rendszer „figyel”. Ezek jelzései a 24 órás szolgálatot ellátó, jól képzett fegyveres biztonsági ?rség által felügyelt központba érkeznek.
A Királylányok messzi földr?l cím? id?szaki tárlat november 29-ig lesz látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Magyar Nemzeti Múzeum színes, változatos programcsomagot állított össze a tárlat nyitva tartási idejére: el?adások, koncertek, iskolai és családos programok várják a nagyközönséget, s a múzeum falain kívül az Örökmozgóban Filmklub indul „Szentek és Elveszettek” címmel.
Forrás:
MNO – PK
http://www.mno.hu/portal/659270
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
