Vers

Kuszaság

“majd magamban kérdezem meddig? mikor? hogyan? – minden bizonytalan” Oly különös ez az érzés,oly furcsa ma az ég,oly szorongató a féltés,hogy nem tudom ma még:mihez is kezdenék,ha elérkezne a vég… …el?ször azt hiszem,mindíg leszel nekem…majd magamban kérdezemmeddig? mikor? hogyan?– minden [… Tovább]

Vers

Vegyük például

Vegyük például az embert – Szégyen, nem szégyen – ennyire tellett, Van aki többre vágyik, más többet hinne, Nem nagy ügy – kerítést hozzá, zárt ajtót-ablakot – Nevezzük úgy: istenarc, sár fia, hogy ember.   Lehet, hogy sz?köl magában, örül, [… Tovább]

Vers

Ã?â?¬ébrenlétÃ?â?¬

Olyan jó, amikor közösen éljük át az ébrenlét abszolút értékét ahol maga olyan maszkot választ, amiben nem ismerem meg. Majd miután fokozato san visszatérünk a jelenbe (úgy, mint a másodikról ledobott fátyol)   Ígérem, úgy teszek majd, mintha maga csak [… Tovább]

Vers

A csönd peremén

  Fáradt paták dobbanását hallom. Az esti csöndben néhány tücsök ciripel. Nádas fel?l zeng? békák hangja ijedt vadnyulak futó neszét veri fel.   Álomra fészkel?dnek a varjak, az eresz fölött egy denevér repül el. Száraz gallyakon reccsen a holnap, léptében [… Tovább]

Vers

Kih?lt szívekben

  Kih?lt szíveken lépdelek, Keresgélek hátha van még parázs, Mint koldus guberálok érzelmeket, Bánatot teszek batyuba, Lopott szerelmet, csókokat.   Kiürült lelkembe gy?jtöm, Hogy érezzen, hogy fájjon, De nem érzek semmit, Már nem számít semmit.   Könny és árulás – [… Tovább]

Vers

Kérlek!

Tedd jobbá a világot * Összefont kezekkel naponta gondolom: Legyen kenyér minden asztalon.   Adj Uram fedelet minden embernek, Dolgos kezűek homlokáról törölj verítéket!   Ültess a szívekbe örömöt, fékezd a rohanó világot, engedd, csodát nézzen, ki még nem látott [… Tovább]

Média

A szemtelen mókus

“verses képnovella” * – a fényképeket Gyuri készítette –   (meghallgatom) Hajnalok hajnalán az erdei kuckóban manócska ücsörgött és kávét ivott, álmos szemeit kezével dörzsölte, kávéja mellé egy cigit szívott. Minden reggel, mikor a napocska kel mogyorós zacskóval az erkélyen [… Tovább]

Elbeszélés

Szembesítés 1.

“Fare thee well, and if for ever still for ever, fare thee well.” Byron A sok forgolódásból, meg az óra egyre kitartóbb titákolásából arra következtetek, hogy sokat aludni ez éjjel sem fogok. Keveset alszik ötvenen túl az ember.Fölkászálódom hát a [… Tovább]

Vers

Mintha fényt kérne…

Mintha fényt kérne ajkad gyönyör? csendben: megbabonázol, örök tavaszba temetsz,     Mintha fényt kérne ajkad gyönyör? csendben: megbabonázol, örök tavaszba temetsz, s szemed azúrkék fényét iszom, mint ki örökkön szomjas, lágy lepel tested testemen: könny? éteri balzsam, vihánc kedv, [… Tovább]

Vers

Természetem változásai

kifésültem tegnap agyam kitépett gondolatgubancok hullottak a versbe fogaim mától átsz?rik a szavakat mint bálnák a zöld moszatokat   megváltozom hangulataim új ruhába tekerem szívem lelkemhez varrom szépen s csak természetr?l verselek   akkor írhatok nyugodtan meg nem szólnak fantáziám [… Tovább]

Vers

Mint k?…

…még néha álmomban feldereng a képed, ilyenkor a párnám könnyben ázik érted…     Mint k? a vízpartonheverek magamban,nincsen gondolatomelnémít a magányfeszült húrként váromvégs? pillanatom:ha j? az alkonyat,elborít a dagály… …még néha álmombanfeldereng a képed,ilyenkor a párnámkönnyben ázik érted,mellkasom szorítjáktüzes [… Tovább]

Vers

Osztálytalálkozó

ma unokák, holnap orvos…     Veletek voltam tegnap, mint tavaly, soroltuk régi dolgunk, ki munka nélkül volt, az most is így, nem jó, de kifogy az irigy, – elvagyunk, mint a befőtt – szögezte le a bölcs Karesz, még [… Tovább]

Kisregény

Mesél a bécsi tekergő 20.

*   Átalakulás bonyodalmakkal   Másnap megfogyatkozott a társaság. Az ominózus beszélgetés után, betértünk egy presszóba beszélgetni. Nem csak Judit iránti szolidaritásból, hanem más dolgok miatt is döntöttünk úgy, hogy sztrájkolni fogunk. Én megmagyaráztam, hogy kénytelen vagyok bemenni még, akármennyire [… Tovább]

Vers

nagybeteg

  süket voltál a csöndjeimre: most rád rivall a semmi hátraarccal nem jutunk el?bb szabad nem észrevenni?   miért mennénk tovább? annyi dudva rög ragadt a talpainkra – súlya van a túltömény múlt szárazon köhög nagybeteg… orvosolhatatlan  

Novella

Búcsú

Ha megsiratunk valakit, vajon ?t siratjuk-e avagy saját magunkat?     Olyan volt, mintha aludna. Az egyetlen jel – ami szétzilálta az idilli képet -, az volt, hogy miután a lélegeztet? készülék telefújta a tüdejét, kilégzésnél a jobb oldalon az [… Tovább]

Vers

Édesapám emléke

    T?zfátyol az égen,    hódító virradás.    Gyöngyfürtös levelek,    remeg? fényvarázs.     Ibolyakötényes    n?vére messze jár –    arany ver?fénnyel    köszönt az ifjú nyár.     Lovat ülök. Mint a    szélvész, száguld velem.    Kívülr?l vág, belül    süvít a félelem.     Lassul, majd összerogy    [… Tovább]

Vers

Kinn még fény lobog…

Kinn még fény lobog Apolló inge mögött, valami szívó, forrongó, szeszély fény, s az ég tiszta, de mintha a távolban ködös lenne, miként a sápadt erkölcs, mely fénylik, de oly vak, mint tisztben az akarat: félek, koporsó száll alá mélyen [… Tovább]

Vers

Montázs-szerelem

Nincs egy szilárd pont, hiába keresem…    Ma már tudom,hogy én teremtettelek,látomásokbólösszegyúrtalak,formázó vággyallétre keltettelek,s bármilyen voltál,olyannak véltelek,amilyennek látniakartalak. Ma már tudom, hogybennem léteztél,ábrándos lénykéntúsztál  velem,káprázat voltál,mégis azt hittemte vagy a csoda,álomszerelem. Ma már tudom, csalfa a világ,nincs egy szilárd pont,hasztalan [… Tovább]

Média

Merengő

Hallgasd meg!     Rég jártam nálad, földig hajló fűz alatt. Hervadó szirmok h?s halmodon, kertem ékét itt hagyom. Hideg fuvallat érint, esőcseppen nem mozdulok. Megfakult kép mosolyog suttogva kérdezlek a csendben, szívemben őrzöm válaszod.

Vers

Életem vize

Szomjazom… Mézíz? csókjával üdvözölt az esteForró homlokomra h?vösen lehelteLágy dalt dúdolt a szél suttogón fülembeCsillagok fényei hulltak az ölembeKerek Hold sugára simította arcomÓvatosan, puhán – azt hitte, hogy alszomDehogyis hajtom én álomra fejemetÉlvezem inkább e gyönyör? perceket!Addig, amíg új nap [… Tovább]

Vers

A Szemérem ölére,

Úgy aludnék, De nem bír a szó, Nem hagy a gondolat, Feszít idebenn A minden, Nincs határ, Koponya boltozat, Belülr?l bélel, Hófehér lapokat, Azt álmodom, Bet?im boltívén, Suhanó lófogat, Szekerén szalmabáb, Ostornak szót fogad, Nincs ajtón beenged, Hajnal, ha hadonássz, [… Tovább]