Ezt a verset két nyelven írtam meg, 2016-ban, amikor meglátogattam a Mamám. Öt évig éltem külföldön, nem tudtam, hogy egy nap újra haza fogok költözni, így született meg először angol, később magyar nyelven (igazából Mamám miatt fordítottam le). Noha a [… Tovább]
A napok telnek, de mintha az évek gyorsabban siklanának ki a vészkijáraton. Már nem az az arc néz vissza rám, mint régen, és a testemen megtapadt a múlandóság növekvő puhasága, ifjúkori karcsúságom foszlányai ellibbentek már régen. Görcsös vagyok. Olyan, mint [… Tovább]
Egy hete tartott már a káosz városszerte. Hamarosan eljön az a nap, amikor mi már nem leszünk itt. Tehetetlenül álltam a konyhámban, és néztem, hogyan idegenek tolják ki a bútorokat. Mindegy, hiszen úgy sem lesz rá szükségem, de neki akkor [… Tovább]
… akkor felém fordult és ezt súgta nekem: „Először csak a tiszta eget akartam látni, a talpamon érezni a nyári szellőt. Látni a várost felülről. A kis utcáit, a kifordult útjelzőtábláit, a firkákat a tűzfalakon. Hallani akartam a [… Tovább]
Anya, anya, anya, hívlak a távolból, mint magas hegyek, tornyosodsz a tenger fölé. Szíved oromján örök köd ül és szélvihar árad belőled. Veszekedni kezdesz a tengerrel, ordít belőled a magányom, kivet magából aprócska csónakom, neki-neki csapódok a szikláknak [… Tovább]
Felriadtam arra a neszre, amikor az éjszaka behúzza maga után az ajtót. A huzatban fodrozódó paplan arra a pillanatra emlékeztet, amikor először láttam meg a tengert. Az ég és a víztükör éppen szeretkeztek, és én láttam a felhőket később megszületni. [… Tovább]
Ma hajnalban születtem meg újra. Kiszakadtam az éjszaka zsenge testéből, szomorúsága meleg méhéből. Akkor nyitottad ki az ajtót. Hirtelen támadt szél befújta az első napsugarakat a kanapéra, levedlett lelkem eltitkolt ráncaiba. Arra ébredek majd fel, hogy beszélsz [… Tovább]
A csendes csókok híve vagyok, az első érintéseké, mint ahogyan a selyeming szégyellősen súrolja a bőrt minden összezavarodott levegővételnél. Gyengéd vihar tombolt a kanapén; őrzöm a hajótörést szenvedett illatod.Kárpitmintásra feküdte az arcát, melléfekszem mielőtt a szófa meztelenül hullámzó redői végleg [… Tovább]
Órákon át tartott, a fürdetés. Megigézve mosdattam kezeimet a bársonyos világításban. Vitrinbe zárja a csobogó víz a bőröm. Olcsón izzik az égő, a vágy, bérelt magány velejárója. Szeretek visszaemlékezni arra, ahogyan az első korty bor szégyellősen a [… Tovább]
Konyha Pulton felejtett, félig felszeletelt eper csendje, és a magára hagyott használt tea filter békéje sem zavarja a magában motyogó csapot. Nappali Intim közelségben voltunk, ahogyan a talpad puhasága találkozik a szőnyeggel. Belemarkolok a szálak közé, hogy megcsiklandozzanak majd [… Tovább]
