Válóczy Szilvia : Anyám

(meghallgatom)

Anyám…

Illatodba rejtezem,

Messzeséget körbeszelő,

Féltőn gondoskodó,

Végtelen szeretetedbe,

Hol megnyugszom,

Ha bánatom gyúl…

S lelkedben pihenve,

Fájdalmam fakul.

Anyám…

Rózsák nyílnak

Minden lépted után.

Minden lázongás,

Mi úgy öl, némán,

Szerteszóródik…

Az öreg parkettán…

S Te finoman simogatsz,

Halk vigaszoddal.

Anyám…

Boldoggá érett már

Minden szavad.

Szelídséged féltve óv,

Könnyeket apaszt,

S az én könnyeimet is

Jóságod issza fel…

És önzetlen,

Sokat bírt teherként,

Határtalan ölel…

 

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Válóczy Szilvia 58 Írás
"Lélekkel hallgassatok, szívvel gondolkodjatok, Istenben éljetek!" "Csak kérj és higgy abban, hogy megkapod!" "A lélek nem lát, de ezen az érzésen keresztül ragadja meg az igazság ereje. Azután az igazság lépésről-lépésre megközelíti a lelket, míg végül felkelti benne a szellemi látás képességét. Az egyik embernél rövidebb, a másiknál talán hosszabb ideig tart; de türelemmel és kitartással mindenki célhoz jut, mert ha a fizikai vakság nem is mindig gyógyítható, szellemi szeme mindenkinek felnyitható, csak idő kérdése, mikor nyílik meg." (Rudolf Steiner) www.valoczyszilvia.extra.hu