Vers

Nem adok.

  nem adok tenyeredbehitetlen imát seborostás arcot lágymosoly puhítottaéles szavakatnem adok holdaskörmödnek napbarnítottanyakat szigorú álladnaktitkos támasztse megvont vállatnem adok ajkadnak.érzékeny puha fészketrebben? szavakatnem adok vágybaborzongó szembefordulóhátat simogasdnem adok hozzádtapadó testedbeijed? ölel? vágyatnem adok suttogó éjszakáttestetnem adok reggelkezedbe kócosraálmodott képeket szeresdnem [… Tovább]

Vers

Könnycsepp…

  Furcsa helyzet, hogy éjnek évadján csak magam vagyok a szavakkal, s bár a langyos es? jó cimborám, most egyetlen cseppje sem vígasztal.   S az öreg f?z bújtató ágai, – forró csókok, álmok rejtekhelye – csak „színpadi kellék”, nem [… Tovább]

vegyes

Légvárak felé, félúton

Éveink sorfalat állnak, födetlen f?vel vonulnak a percek, míg eltelik néhány évad… Hol is? Az ég hamuszín zsinórpadlásáról lassan ereszkedik ránk holnapok foltos hálója. Verg?d? éj takar. Késik a feloldozás.

Egyéb

EGYRE

EGYRE   egyre több a nyersanyag, amib?l a szobrot kéne, látom formáját hunyorgó szemmel, s?t jobb, ha csukom, nem lesek, mert résnyire sem kell szemét nyitnia annak, aki magában hordja emberszobrok egyre több nyersanyagát, és abból is készülhet: amit tett, [… Tovább]

Vers

Boleró

  A szerelmes hangszere a test De te a bőrt húst levetetted És csak az erekkel behálózott csontokat hagytad vissza   Persze tudom Ha nem így tettél volna Parnasszusod most Fűtetlen Rossz akusztikájú lenne És Tandori se fülelne úgy A [… Tovább]

Elbeszélés

A pusztítás krónikái I.

Lerombolni valami szépet, legalább akkora érték, mint alkotni valamit. Nem úgy, mint egy gyerek, aki focizás közben lerúgja a kristályvázát, vagy a kínai porcelánt, nem is dühvel, lázadva valami ellen, ideológiát gyártva mögé, mint a könyvéget?k, hanem jéghideg dühvel, magáért [… Tovább]

Vers

Kellett volna…

… mégis meg kellett volna nyugtatnom magam – ott, a tóparti csendben csak a madarakra figyelni, nem keresni szemedet a virág kékjében s a víz tükrében   a szárcsákat kellett volna hallgatnom, ahogyan beledalolnak a levegőbe… velük kurjantani, s szédülésig [… Tovább]

Egyéb

Emlék 2.

Most, itt ebben a néhány percben minannyian egy nyelvet beszéltünk.*     Ebben a liftben sokan voltunk, mind más nemzetből valók. Utaztunk felfelé, Gustave Eiffel mérnök által megtervezett toronyban, a szédítő magasság felé. Mielőtt a liftbe szállhattunk volna legalább egy [… Tovább]

Novella

Gyerekbánat

Én is voltam gyerek *      Izgatottan ébredt. Fent volt még mielőtt az óra csörögni kezdett volna. Ma van a nagy nap, ma végre hazajön anyu. Mintha egy örökkévalóságig lett volna oda. Ahogy a busz kigördült Ungvárról ő máris [… Tovább]

vegyes

Az ok én vagyok

  Saját összeesküvés-elméletem mögött is én állok   az ok én vagyok, az ellenem, és mellettem álló érvek sorozata   az izgalmas rész titok    

Elbeszélés

Várakozás

*   Felértem a lépcsőn, és ott volt. Csak állt, ráadásul háttal, másfelé nézett, pedig tudtam, hogy rám vár. Volt valami flegma, mégis elegáns benne, a csípőjét nem támasztotta neki az oszlopnak, csak a vállával lazán nekidőlt. Ismerős volt ez [… Tovább]

Vers

Citeralelkek

kopjafavers     ki tudja hol fészkelthangoklágy hangoklebegnek rámmosolyodon áts kötnek gúzsbazúgvabúgvaciteralelkekmindahányszállnak rámpenget?nremeg?nmindahány függ?kertparavándélibábkaravántelehordtamillatokkalmárkönnyedmélabúhervasztjarózsáimmosthallgatlaknémánnem esdeklekha el kelltemetnemhátmegteszemlappangjon bennemmint csendha honolfagyott pusztákfelettboldogsággalsáncolom elmagamata vizekalvó tükrealattszélnek eresztekhadakatszép szavakatmegkötött kévehullatjakalászaitutolsó kérgem isfeltörvevárelhagyott a városéneke halkan szállsárganyírfámtövébenzongoráma sárbannémánaz árvaságbanazt hiszifelejtiknem szeretikmár a pusztán üressátorén [… Tovább]