Vers

Fénytiszta

  Holdfénytested lassan csak sejtelem, de az apró villanások felsikítják léted, lágy ritmusú tavaszi szél karcolja az alkony végtelen mélyfényű tükrét, hogy esténként millió csillag csorbuljon le a föld sírokkal teli magányos ölébe.   Te is velük zuhansz néha, szavaimhoz [… Tovább]

Egyéb

[nyolcvanhatodszorra]

  egyszer sem szerettél. én meg gy?lölni akartalak. mert a pontos testre szabás  nálad mindig fontosabb. hát sokáig várakoztam. nélküled.  aztán tegnap végre észrevettem szemedben, a jóistent. kértem, ne verjen tovább. 2008 december

Vers

Várlak…

  Várlak, szólítlak,szavakat suttogok…Hangos a szél,teraszomon sok kis csengetty? zenél.Még csendben figyelek,aztánráébredek,nem is vagy itt.   …sosem voltál,csak képzeletem csapott be újra…Csendemszorosan ölelem magamhoz,melengetem szívemen:majd holnap talán…   Ugye lesz majd holnap?  

Novella

Kérges kezek

    ?sz hajú, töpörödött, öreg nénikék üldögélnek a padon. Beszélgetnek, ki tudja, mir?l. Talán a fiatalságukat idézi az alkonyati nap melege. Ráncos arcukat a nap felé fordítják. Halkan cseverésznek, megszokott társaság, akik hetente összegy?lnek itt a parkban. Régi barátok. [… Tovább]

Egyéb

2

2te, mondd meg ?szintén, fáj neked, vagy képzeled?ha relaxálnál, nem fájna úgy. vagy ütöttek? a fáklyák pernyéjét se bírom, a szagát se,ég? viasz, papír, fa, ki tudja, mit írhattak rájuk.ha semmit, annál fájóbb. az ember bet?, amitbeleírnak a történelembe citrommal. [… Tovább]

Vers

Makacs szíves

* Makacs szíves   Tegnap kicsit elméláztam este, míg mellemen ülve játszott a halál, zsibbadt kezemet ő is kereste, a parola, a kézfogás neki is járt.   Kicsit csontos, tapintásra hideg, kimérten beszélt, a hajamba túrt, szavai tompán csengenek fülemben, minden [… Tovább]

Novella

Sörmeccs

*       Öreg este volt már, Zoli még sehol. Kinn az utcazajok elcsendesedtek. A busz is ritkábban járt, mint korábban. Már nem sok lakásban világítottak. Lehúzták a redőnyöket, elhúzták a sötétítő függönyöket, nyugovóra tért a szomszédság. A legtöbb [… Tovább]

Novella

Feltámadás

Közvetlenül a nagy válság után kezd?dött. Amikor mindenki a fellendülést várta, de a hanyatlás csak nem akart véget érni. Amikor a radikálisok üveltve követelték a változást.    Amikor a mérsékeltek üvöltve változást követeltek. Amikor a gondolkodók üvöltve követelték, hogy történjen végre [… Tovább]

Vers

Asszonyvers

  Letagadom, honnan való a láng, felajánlom másnak falánk tüzem, csak mert nem nem neki termett, ne maradjon szűzen, Égjen. Éljen! Egyszer csak Vége. Piszkítótűz után tisztító zuhany, ázsióm ma szinten, holnap tán újra zuhan. Nem fordítok szemet az égre, [… Tovább]

Vers

Virágom, virágom

“néma üzenet te vagy magad!” Arcod látom túl a fény határain, mezőket járva belém ivódott színed, illatod, zenéd, a múltat jövőbe mentve teszed dolgod, nem kérsz, de adsz, néma üzenet   te vagy magad!

Vers

Már értem

“Álmod hová szállt s kié volt a vágyam, Titok maradt az szívünk rejtekén.” /Ady/     Már értem, ha nem látlak, kívül nem leszel gondolatom ölel, karod nem felel.   Már értem, ha nem hallak, nem néma a szád süket [… Tovább]

Egyéb

Tényleg, nem is’

Katonai egyenruhát viselő, kopaszra nyírt fiatalok a Clark Ádám térről vonultak a német külképviselet épülete elé, hogy tagadják a holokauszt tényét, és a cionista világuralom ellen emeljék fel szavukat. Dósa István – a Magyar Gárda főkapitánya – 200 ember előtt [… Tovább]

Kisregény

Sorstársak közt 12. rész

26.     Igazi tél. Az égbolt alján halvány derengés.     Az sz-i klinika szülészetén az orvos nekitámasztja homlokát az ablak üvegének. Nézi az üres várost, a lélektelen fehérséget. Fáradt, nem tudja, hol járnak gondolatai. Tizenhat órája van talpon.     A [… Tovább]

Hírek

Az Élet Menete – Holokauszt emléknap

ââ?¬Å¾Láttuk a lángokat, amint a tábor három sarkán égett a láng, de nem tudtuk, hogy ezek a szüleink és a rokonaink.ââ?¬Â A holokauszt (a görög ὁλοκαύτωμα, holokautóma szóból: „teljesen elégetett”, t.i. ég?áldozat), más néven Ha-Shoah (héber Ã?â?Ã?©Ã?â?¢Ã?Ã?â?) vagy Churben (jiddis [… Tovább]

Vers

Tiszai hajnal

Messzi éjek alkonyánál Szárnyaszegett álmokon, Sötét habján a Tiszának Lágyan ring a csónakom. Hová viszel, kicsi csónak, Lidércfényes gondolám. Csillaghullás ott a szónak Mind ugyanaz bú okán. Tükrét fodra összetörte, Fekete mély: esküv?… Táncát járja h?en benne Halott násznép, pezsdül?. [… Tovább]