Éhes volt, mint mindig. Éhes volt, mint mindig. Egyfajta hibernációs, de mégis félig éber állapotban töltötte napjait. Persze némi eufémizmus napoknak nevezni a ciklusokat, hisz a bolygó két nap körül keringett egy egészen bonyolult pályán, néhány óriásbolygóval együtt, és a [… Tovább]
(meghallgatom) Akarom, ha nem, beléd feledkezem. Fotós, ki pillanatot markol, ezüstporba időtlent éget. A múlt életlen képfolt, s érzem, tökéletessé formálódsz bennem. Nem hittem… kaptam, vágyat… a kiolthatatlant.
Megjelent: Verselhetek 17. oldal (2007. Móra Kiadó) Április, te április! Szeszélyes vagy és dilis. Kora reggel süt a nap, fénytől véd a kiskalap, délután meg kesergő, jól jön a nagy esernyő. Este hullni kezd [… Tovább]
..és hangod… Kezem kezedbe rejtem, keresem pillantásod. Kevés szóval is sokat mondasz, reményekkel telik lelkem. Simogatsz, ujjaid bizsergését érzem. Szó nélkül ne hagyj itt, egyedül félek… * Hajnalban [… Tovább]
Utazom… Utazom… Indulástól a végállomásig félig tavaszban, kedvem sötétje vásik. Der?s zöld vetés, aprócska vadnép bogarászik, ?zbak ficánkol, távol a láthatárig felh?tlen égkék, s ez végképp felderít. Jó volna hangosan kiáltani, vagy legalábbis gyorsan papírt, kalamárist, rántani /ha volna/, és [… Tovább]
Nehéz naptól vert ajtód mögött nyakadba zuhan a csönd, melléd telepszenek emlékeid, lassan megtelik a szoba, kacagni hallod, ahogy a napját meséli épp, illata orrodba lopózik, majd gyorsan elillan, koponyádban örjöngő szó: HIÁNY
saját fotó a helyszínről * A megriasztott sirályok vijjogva repültek fel, és idegesen figyelték a Varázslót, amint bekászálódik az autójába. Eljött az ő pillanatuk, és egymás után szarták le a szélvédőt. Kisebb anyázás, ablakpucolás, Varázsló középső ujját mutogatja az [… Tovább]
A gépek és az ember * Ahogy ott ültek a bunkerben, a pislákoló fényben, alig látták egymás arcát. A kintről behallatszó zajok elárulták, hogy a harcolók már egészen közel járnak. A félhomályban csak alig volt kivehető a sivár [… Tovább]
Döglött csirkét főzök, leves zubog, és kiürült vénák puhulnak a csontokon. Tudom: én is halott állattá bomlok a fazékban! Az éggel kéne táplálkozni, hogy Istennő, vagy legalább egy isten nője legyek! Víznél könnyebb, de nehezebb a levegőnél. Bor és [… Tovább]
