lábujjaim körmét kiklád kinézet?re metéltem ?si rajzolatuk jól illik röpke szigetlétemhez ha lenne több id?m átkeresztelkednék görögkatolikusnak megtanul- nám ráér?s énekeit meg- barátkoznék házias szentjeikkel elszeg?dnék mogorva halásznak föllármáznám a néptelen kiköt?ket 1998. szeptember 17.
Zörejt, szót és neszt, Fehér falak falnak, Vagy épp hozza-viszi A kitárt óriásablak, Zubogó vérem lüktet. Illatod lerészegít, Ez Szerelemünnep, Kényes sóhajodból Keskeny pallóhidat Sző felém az álom, A semmire gondolsz, Én azt is kitalálom. Kitalálom, ahogy Te [… Tovább]
…virágokba csomagol mindent, ami fáj, apró szirmok földre hullnak, kosaramban piros pipacsok, fehér margaréták egy csokorban ringatóznak… Amikor majd árnyékunk összeér, a szomorú f?z illatos mesét zenél rólunk…
– nagyonkamasznak, aki immáron tizenhat – mikor tenyeredben lüktetni kezdezernyi változás és az apró házak cédrus illatú nappalokba vonják a várost,majd útra kelsz.de árnyaid akkor is azt a régi megszokott altatót dúdolják, és a fények, zajok, illatok sokaságában, örökké [… Tovább]
