…e korallszirmok porba hullnak, s talán az álmok is, röppenve… Korallpiros virágú bokrokés üde, friss rügyez? ágak…Fotózzuk lelkesen – most menjent?lünk messze a bánat –hisz napok kérdése, s a természet int…E korallszirmok porba hullnak,s talán az álmok is, röppenve, mintahogy [… Tovább]
* Magömlés Magömlésről írt versek közt legjobb vers az egeres, ehhez képest a problémám úgy mondhatnám: gyerekes. Tél volt reggel, tél volt este, búzatábla hó alatt, így jutott be kisegerünk a raktárba, fű alatt. Kirágta az első [… Tovább]
Én még hiszek… Hogy úgy bolyongok oda, mint elcsatangolt gyermek, ki reszketve tér haza. S hiszem a közelséget, mit a Duna visszhangja, mint lágy szavú furulya hoz le nekem északról… S ez a kis sivár ugar végre terebélyesedik, régi [… Tovább]
még vagyok a képtelen tér torz képén feszül? délkörök szorításában mint vérrögök vonyító balga magyar még vagyok s ha térdelni támad kedvem itt a bémer téren hát megteszem és imámat félbe senki ne szakítsa mert minden timpanon eme helyen mi fölém hajol ?sök akarata s az én kriptám az én oltárom a kálvária fellegén eltaposott templomom káprázat [… Tovább]
24. NAPOKRÓL LAPOKRA Naplójegyzetek Július 19. Elromlott a tévénk. Portalanítottam a belsejét, pici, puha ecsettel s roppant óvatosan. Mégis. Se kép, se hang. Tekerek “Tévésgabihoz”. Nincs otthon. A neje viszont igen. – A hét [… Tovább]
Az egek különös kegyelme folytán, az életemben eleddig csak egy röpke kétéves szakasz volt, amikor – ha úgy adódott – többet kellett f?znöm egy teánál vagy egy tojásnál. Hogy miért nem? Kezdjük ott, hogy sose kellett f?znöm. Valahogy mindig [… Tovább]
nélküled az élet remény-partján magányosan állok… emlék-sugár nélküled az élet remény-partján magányosan állok nélküled létem hullám-tengerén némán kiáltok nélküled a halál halványkék emlék-sugár nélküled nemlétem észrevétlen fénycsóva csupán 2009. március 28.
” párját várja…” Kábán bó,logat a lila kökörcsin Párját várja, micsoda csíny! Hol késik, merre csatangol E bohó virágfi? Hegyek közt kószál Kalandra lesve? Közben az árva virág, Haj, mit tehetne? Mérget kotyvaszt a hűtlent várva, Megérdemelt végvacsorára! [… Tovább]
Fordította : Koosán Ildikó Sietnék hozzád Sietnék hozzád, hát szóltam az útnak: -Siess!… Mesebeli szárnyakkal, ahogy tanultad, emelkedj a fellegekig… Ahol a képzelet, s még messzebb- ahol darvak vonulnak, lebegj a láthatár felett!… Nosza ,mehetünk, siess!… [… Tovább]
– avagy valaki után szabadon – fordulat voltál a rosszból a rosszba.k?-papír-ollóban legtöbbször az olló.hagyjuk ezt a szeretlek dolgot inkább másra.a végén még túlanalizállak. 2008 október
