George Bacovia: December

-fordítás

 

(meghallgatom)

Nézd, hogy havazik: december…
Szerelmem, figyeld az ablakot!
Szólj, hozzanak még parazsat,
halljam a tüzet, hogy pattog.

 

A kályhához közel hozz széket,
kéményben a vihart hallgatnám –
vagy napjaimat? de ez mindegy-
megtanulnám szimfóniáját.

 

Szólj még, hogy hozzanak teát is,
és bujj ide mellém, kedves!
A Sarkról olvass nekem bármit,
s havazzon… a hó eltemessen.

 

De jó meleg van itten nálad,
Szent minden, mi díszíti szobád,
Nézd hogy havazik december…
Ne mosolyogj… csak olvass tovább!

 

Nappal van s micsoda sötétség…
Szólj hát, hogy hozzák a lámpát.
Nézd, a hó, akár a kerítés,
S dér lepte az ajtónak zárját.

 

Én nem megyek ma már el innen…
Özönvíz el?tt se után:
Nézd hogy havazik december…
Ne mosolyogj… csak olvass tovább!

 

 

Decembre

Te uitÃ?Æ? cum ninge decembre…
Spre geamuri, iubito, priveÃ?Ÿte –
Mai spune s-aducÃ?Æ? jÃ?Æ?ratec
�ži focul s-aud cum trosne�Ÿte.

Ã?ži mânÃ?Æ? fotoliul spre sobÃ?Æ?,
La horn sÃ?Æ? ascult vijelia,
Sau zilele mele – totuna –
AÃ?Ÿ vrea sÃ?Æ? le-nvÃ?Æ?Ã?£ simfonia.

Mai spune s-aducÃ?Æ? Ã?Ÿi ceaiul,
Ã?ži vino Ã?Ÿi tu mai aproape, –
Cite�Ÿte-mi ceva de la poluri,
Ã?ži ningÃ?Æ?… zÃ?Æ?pada ne-ngroape.

Ce cald e aicea la tine,
Ã?ži toate din casÃ?Æ? mi-s sfinte, –
Te uitÃ?Æ? cum ninge decembre…
Nu râde… citeÃ?Ÿte nainte.

E ziuÃ?Æ? Ã?Ÿi ce întuneric…
Mai spune s-aducÃ?Æ? Ã?Ÿi lampa –
Te uitÃ?Æ?, zÃ?Æ?pada-i cât gardul,
Ã?ži-a prins promoroacÃ?Æ? Ã?Ÿi clampa.

Eu nu mÃ?Æ? mai duc azi acasÃ?Æ?…
Potop e-napoi �Ÿi nainte,
Te uitÃ?Æ? cum ninge decembre…
Nu râde… citeÃ?Ÿte nainte.

 

48látogató,1mai

Szerző P. Tóth Irén 202 írás
ÉnSzemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön.Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.

12 Komment

  1. Kedves Lektorom! Én is azt hiszem, megtaláltam a jelenlegi kedvenc román költőmet. És ezt Nektek köszönhetem, hiszen ha ti nem lettetek volna, talán nem is próbálkozom ilyesmivel. Még iskolás koromban, mikor tanultam a verseit, vagy kettőt, nem tudtam úgy átérezni, mint most, az idő elteltével. Köszönöm!

  2. Kedves Mentorom! Nem állt szándékomban elszomorítani, de gondoltam, hogy tetszeni fog Neked, legalábbis az eredetiből ítélve. Nagyon hasonló a verseitek hangulata. És, hogy egy kicsit felvidítsalak, elmondom Neked, hogy én meg azon sírtam, amit Te írtál nekem. Köszönöm! De én csak fordítottam, a szerzőé a dicsőség.

Hagyj üzenetet