Gáspár András (Gazsi) : Mit adsz érte?

 

(meghallgatom)

a bolond lány ki nem t?rt magán
ruhát csak kis hetyke kalapot
egy düledező romos tanyán
a gyümölcsöskert szélén lakott

kölykök voltunk kíméletlenek
de arcán megjelent valami
szelíd mosoly ha az eretnek
gyerekhad próbálta bántani

szabadon élt lelke és teste
és nekem tetszett milyen szeles
tán ezért kérdezett egy este:
mit adsz érte? … tudod mit? … szeress

nyújtotta meggy fülbevalóját
buja tűzzel kacér szemében
s őrzöm magamban azt az órát
mely lett egyik legszebb emlékem …

… piacon alkudnék s egy konok
meggyes kofa áruját nézve
rég látott ismerősbe botlok
– ki gyermekkorom múló része –

hogy´vagy kérdezzük egymást sután
és szólunk köszönöm jól vagyok
s a lány? … zavart hallgatás után:
mondják egy zord télen megfagyott

 

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Gáspár András (Gazsi) 23 Írás
gyermekkoromban szerencsém volt, mert ha véletlen meglöktem a polcot akkor nem lekvár esett a fejemre, hanem verseskönyv ... de nagyon nem ütött fejbe, mert vagy 50 évig nem írtam semmit ... aztán néhány verset ... műszaki ember lévén az is szép teljesítmény ... és egyszer úgyis mindent ki kell próbálni ... lehet, csak erre a néhány versre futotta, mert már rég' csak olvasok, nem írok ... http://gazsi.hostoi.com/