Vers

Keatsnek

(“Itt nyugszik, aki a vízre írta a nevét.” (Here lies One / Whose Name was written in Water.) Annyi a vers már újra tebenned, látszik, a vég fele jársz, hol a holtak szólni akarnak, azt hiszed általad élnek, és te [… Tovább]

Vers

Szavak

Elszoktam a fejemben lévő zajtól, hiába van csend, bennem ezer hang szól. Mind másról beszél, mást érez, csak ritkán kérdez, de olyankor ömlik belőle az aggodalom, mint a zabkekszre gyűlő hangyák a padon, elviszik az összes morzsát, ahogy a fárasztó [… Tovább]

Esszé

2.) Könyörgés a napi nyugalomért

Őszikék 21. század — Témaképet az alkotó beleegyezésével használtam illusztrációként. ERDŐS PÉTER Naplemente aratáskor olaj 80 x 140 cm     Édesanyám, most újból üzenek magának. Ma délelőtt egy hatalmas géppel dolgozhattam. Nagyon jól ment minden. Ettől ezután megengedik, amíg [… Tovább]

Vers

Már nem fáj annyira

  Kevésbé nyomaszt már a napok súlya mikor megnyílt a föld s csaknem lezuhantam mert nem tudtam cipelni sem hiányod, sem a sikertelenségnek terhét.   Arcomról már megpróbálom lemosni a láthatatlan júdáscsókok nyomait és csodálom a finom ecsetvonásokkal festett mesebeli [… Tovább]

vegyes

Pályára lépve

Vannak dolgok amiket nem lehet megmagyarázni.Életek szerelmek, háborúk.Vesztesek és győztesek. Sokan próbálnak valami misztikus dologra gondolni, valami olyanra amit masképp nem tudnak elfogadni. Kedves Anikó! Írásod első fele emberi tragédia, már egészen beleéltem magam… Aztán átcsaptál a vámpír megjelenítésbe, majd [… Tovább]

Karcolat

Őszi napsütés

  Ritka az olyan október, amikor még úgy süt a Nap, hogy érezni lehet az erejét. Nos, egy ilyen nap nem maradhat kirándulás nélkül. Mindenütt sok volt az ember, de azért a parkok, hangulatos kiskocsmák és kávézók is hívogatóan kacsintgattak [… Tovább]

Poligráf

Amnézia 2.

Poligráf   Tamást egyszemélyes kis szobába vitték. Lábán a gipsszel nagyon ügyetlenül mozgott, mégsem a lába, mint inkább a három törött bordája miatt esett nehezére a mozgás. Egyelőre nem hagyhatta el a szobát, a rendőrnő kérte, majd délután átviszik Vandához, [… Tovább]

Vers

Az ismeretlen

Poligráf-líra Az ismeretlen                Koosán Ildikó   nem  írta rá a sors ki volt s miért,ősz vette körül,  az éj takarta;hullott levélként terült a padra,érte virraszt most az esőverte tér alkalmi tócsákba gyűjtve könnyeit;kiért, miért is, oly mindegy ma már,hiszen halott ez az árvaházi [… Tovább]

Vers

ELHAGYATVA

Poligráf-líra   M. Laurens ELHAGYATVA   Az utcán tocsogó nyirkos félhomály, a padon részeg röhögés utáni csend. A „meseautó” megrendelve már, s még összehányom magam idelent. Ócska lotyó, suttogják összenézve, s legszívesebben leköpne mindegyik, egy sem gondolja azt: szegényke, tönkrement a [… Tovább]

Vers

Hallgasd

  Eső.  Sokujjú kezeket növeszt az ablakon, öles markokká nőve ragadja el az üvegről a képet, vakká közömbösült emberek állnak behúzott nyakkal a peronon. Röviden csikordul a fék, ajtó szisszen, feketébe fordult kerítés kúszik elő merészen a félhomályból, haragos ősz [… Tovább]

Karcolat

Cserbenhagyott zaklató

“Poligráf” Elhagyott.  Persze, nekem már nem kellene! Nem érdekel! Csak az e-mailjeit nézegetem, valahogy rászoktam. Azelőtt sem titkolt előttem semmit, akkor most miért?          Egy éjszaka végre találok valamit, egy képet. Hogy ki fotózhatta és mikor, azt nem tudom, de [… Tovább]

Vers

Jambé vigasztalja Démétért

Poligráf-líra Versenyen kívül Ne légy soká te bánatos,a lelkedet ne tépjed,Kóré csak únja otthonáttalán, vagy épp betépett!Belébotolt, vagy elzuhanta rút halál tavába,fejét bezúzta szikla, vagyharapta róka szája.Ne félj, hamar te megleledszerintem kába testét,ott tölti el otthon veledhullája majd az estét.De [… Tovább]

Fordítás

Jan Wagner : Birspástétom

A vers az alábbi kötetben jelent meg: Jan Wagner: Achtzehn Pasteten, Berlin Verlag, 2007) A szerző látogatásakor 2010-ben a Budapesti Goethe Intézet Könyvtára pályázatot írt ki e versnek a fordítására. Többen lefordítottuk. Jan Wagner:Birspástétom                                     Koosán Ildikó   Mikor októberben termőágak köztmint lampionok [… Tovább]

vegyes

A fekete bárány

Poligráf – versenyen kívül   A mellkasának csapódó fiút úgy seperte le, mint az ingére hulló kenyérmorzsát. — Nézz már magad elé! — mordult rá a kölyökre, aki bambán bámult a föléje tornyosuló alakra. Mire az válaszolhatott volna, társai már [… Tovább]

Vers

Pessoa elveszett délelőttje

késő délutána Rua dos Fanquerisés a Rua Santa Justa sarkána szatócsbolt előtt vettem észrehogy egész nap hiányzott az esernyőmés a mai Délelőtt  nyolctól tizenkettőig nem volt   életema tollon nyomott hagyott az ujjbegyemde amit írtam mint kereplőtől megriadtmadársereg darabjaira szétesett  nem [… Tovább]

Mese

Mese a három emberről

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer három ember. Egyikük szent meggyőződéssel vallotta, hogy nem él; és valóban, egész élete, mintha csak álomban zajlott volna. A másik azt állította, hogy az ember örökké él, csupán testet változtat, de lényege sosem pusztul el; és [… Tovább]

Karcolat

Inni kell

Ivó Bütyök, aki nem rokona Matula bácsi neveltjének, de Cserepes Bütyöknek igen, valahányad apai elődjétől örökölt kalapjában közeledett a barlang bejáratához. Amúgy úriemberesen, másként mondva kocaturista módjára szelte át a hidat. Fellépdelt a vastag gyökerekből kialakult lépcsőn a kis hídig, [… Tovább]

Poligráf

Illatos, hosszú cigaretta

Poligráf — Akkor megértett mindent? A nő bólintott. Ült a széken, kezén az a kis pánt, amely összekötötte az eszközzel, ami majd rajzol, vagy épp nem. Majd kiderül. Befelé mosolygott. Teljesen nyugodt volt. Annyi zaklatás érte már az „ügy” kapcsán, [… Tovább]

Poligráf

Pírocska és Farkacs

Poligráf   Szokatlan trópusi hőhullámmal köszöntött be az indián nyár. Szellő sem rebbent. A fiatalok elővették nyári ruhadarabjaikat, az idősebbek „mégiscsak október van!” jelszóval izzadtak „az abnormális időjárás” miatt.  A színházból távozó utolsó csoportocskák is elindultak hazafelé. Utolsónak egy egyedülálló, [… Tovább]

Novella

Az ismeretlen lány

“Poligráf”      A lány még egy utolsó pillantásra belenézett a folyosón lévő rusztikus tükörbe, dús, fekete haját igyekezett rendbe szedni, ami — valljuk be — nemigen sikerült neki. A nagyitól örökölt rakoncátlan fürjeit nézve, nem csoda, ha elakad benne [… Tovább]

Poligráf

Amnézia 1.

Poligráf   A mentőautó már lekapcsolt szirénával ért be a városi kórház sürgősségi osztályára. Az eszméletlen lányt átadták az ügyeletnek, és beszédbe elegyedtek a mentőt kísérő két motoros rendőrjárőrrel. Éppen sajnálkoztak szegény lányon, nem értették, hogy került oda. Éppen ott [… Tovább]

Novella

Egérút

Csak a vers miatt. Ez egy igaz történet. Sajnos.     Kedves Judit! Maximum karcolat, de inkább tárca… és nem tudjuk, milyen versről van szó. A naplódba javaslom. – Aranka      Már régóta nem érezte jól magát. Tényleg fel [… Tovább]

Novella

Poligráf

Arra gondolt, most az egyszer ő is megcsinálja. Úgy öltözik fel, pontosabban vetkőzik le, ahogy neki nem lehet. Bátorság, kisanyám! Oly sokan túlélik. Lépjünk ki a nyakigzártság komfortzónájából, mutassuk másik arcunk. Arcunk? Lesz, ami lesz! Ha kokottnak kell kinézni ahhoz, [… Tovább]

Karcolat

Víznyelő

  Cserepes Bütyök, aki nem rokona Matula bácsi neveltjének, körülnézett, kalapját megigazította fején, és belépett a vízbe. Meghökkent, mert a nadrágja térdig vizes lett, és a cipőjében is tocsogott finom víz. Ő csupán inni akart. Megfordult, kiment, nekivetkőzött és visszament [… Tovább]

Vers

Halhatatlanság halála

Lenni, vagy nem lenni… Eszem a szívedet, zúzádat… Mi volt előbb? A tyúk, vagy a tojás(rántotta)? Dr. Prof. George Winston Dunkel híveihez   Az ember fényre vágyik Tragédiája: Részként akar Befutni mindent   Az önző gén Röfögő holdra néz – [… Tovább]

Vers

Sötét oldalon

Eldobta apja, anyja. Unalmas, nyávogó kolonc. Nem kell!   Üvegszív roppan, törik. Egy marék érzés szökik. Nem kell!   Kibérelt “anyák, apák”. Hullaszagú humanitás. Nem kell!   Letört szárnyak, véres sebek. Lehetne rendes életed. Nem kell!   Jöjjenek drogok, pia! [… Tovább]

Poligráf

A legszebb pillanat

Poligráf   Városlakó lett, eltávolodva a természettől, betonrengetegben élt. Januárban áthelyezték, a döntést nélküle hozták meg. Kész tények elé állították. Szerette az állandóságot, sok időbe telt, mire megszokta új szolgálati helyét. A régiben nagyon jól érezte magát. Az új környezetet [… Tovább]