Németh Alexandra Zita : Kicsiny virág keresztje

Kicsiny virág keresztje

 

Büszke szálon harmat libben,

fürdik abban egy kis virág, 

könnyet hullat, meg se rebben,

keservét ontja a világ.

 

Leple alant hajló fonák

gyönge szárból elkorcsosul,

kacagnak a kék violák,

fásult szirma miként búsul.

 

Léptektől zeng a gyalogút,

reng a föld is, ami hozza,

leányka szőtt rá koszorút, 

szellő hullámát fodrozza.

 

Dúdol halkan szép siratót,

cseppjét ontja a szembogár,

húzván rá lágy könnytakarót 

felcsillan egy reménysugár.

 

Leszakítva bús virágot

szép gyöngykoszorúba fűzi, 

ékesít egy üres halmot, 

 

hol a lány keresztre tűzi.

 

Legutóbb szerkesztette - Németh Alexandra Zita
Szerző Németh Alexandra Zita 14 Írás
Balassagyarmaton születtem, 1989.09.06.-án, jelenleg egy Nógrád megyei kisvárosban élek, Szécsényben. Három gyönyörű lány édesanyja vagyok illetve másodéves hallgató a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, tanító szakon. A gyerekek közel állnak a szívemhez, oktatásuk során, talán én is meg tudom szerettetni velük az irodalmat, ahogy azt velem is tették tanáraim. Kisiskolás korom óta írok verseket, amik egyfajta hobbyként szolgáltak. Az irodalmat a későbbi tanáraim ösztönzése miatt szerettem meg. A költészet számomra teljesen más világ. Ott Önmagam lehetek, minden gondolatom és pillanatnyi érzésem megjelenik az aktuális írásomban. Kedvenceim közé tartozik Ady, Petőfi, József Attila versei, illetve Radnóti Miklós és Juhász Gyula írásai. Verseim elsősorban a vágyakról, szeretetről, álmokról szólnak. Saját kötettel nem rendelkezem, különböző közösségi oldalak felületén publikálok. Számomra a költészet a lélek szimfóniája.