Havas Éva : Reggel

Rám bámulnak a felhők kérdőn,
hova lett innen a nyár végi báj?

 

 

 

Hajnal hámlik az ég pereméről,
fénylemezekben újul a táj.
Rám bámulnak a felhők kérdőn,
hova lett innen a nyár végi báj?

 

Vöröslő szemmel kel fel a város.
Cipője sáros. Eső szitál
csendesen egyre – kezében lángos
– nagyot harapva a sorba beáll.

 

Tegnapi énem nem talál nyugtot.
Álmok sem hoznak feloldozást.
Utat ha lelne, vagy egy fix pontot,
újra rajzolná a régi varázst.

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))