Morfondír

 

(meghallgatom)

 

Idegösszeroppanás szélén állok,

magányomban sok a torz gondolat.

Torz képek és a száguldó semmi,

koldus kezéből kihulló falat.

 

Zavarodott elmém követni nehéz,

én üldözni kezdtem saját magam,

majd félrelöktem mindent az útból,

közelemben csak árnyékom maradt.

 

Így már csak ketten rohantunk,

mint háborgó folyó a vízesés felé,

a szivárvány kapuja csalóka játék,

hidat rajzolt a lábaim elé.

 

Csak egy lépés, utolsó mozdulat,

s egyik énem már a habok között,

a szivárvány is kacagva néz rá,

hisz ő ott van mindenek fölött.

 

Itt már csak én segíthetek,

de kárörvendve figyelem magam

s úgy vetem testem a habok közé,

a parton állva csak lelkem maradt,

 

Halk csobbanás, a dermesztő csend,

majd énemmel újra egyé olvadok,

a szivárvány sem kacag már rajtam,

s rohanok haza, mielőtt megfagyok.

 

Szerző George Tumpeck 305 írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem

20 Komment

  1. Kedves Gyuri ! Az, aki a tudathasadásos kórképet ilyen csodásan meg tudja fogalmazni és ilyen csodálatos fotóval tudja ennyire találóan illusztrálni, az VALBAN NEM MORMÁÃ?LIS, -NANEM KÜLNLEGES !
    A pszihiátria professzorom szerint a normalitás nem más, mint az elmebaj leggyakrabban előforduló , legközönségesebb változata, -de mert ilyen gyakori, mindenkinek ez tűnik normálisnak.
    Vívódásaidból egyre értékesebb IRODALMI ALKOTÁÃ?SOK születnek. Az a pillanat, amikor meg tudod fogalmazni nekünk ezt a szabadulásvágyat, – egyenértékű a zavaró hasonmás megsemmisítésével, vízbeugrásával. Te csak menj haza szépen melegedni és megszáradni! A feleségednek pedig üzenem, hogy a normális férjeknél unalmasabb a világon sincs…És ne feledd, hogy jobbik éned maradt a parton vacogva!

  2. Kedves Endre , nem akarod Te azt tudni. Kedves nejem szerint nem vagyok normalis, ezt kozelebbi ismeroseim is esku alatt hajlandoak tanusitani. Egy kedves kritikusom szerint idezem:
    GYURIKÁÃ?M!
    TÉGED TANÁÃ?TANI KELLENE AZ ORVOTUDOMÁÃ?NYI
    EGYETEMEN. TUDATHASADÁÃ?SOS ELMEBETEGSÉG.
    Szoval koszonom ,megvagyokes remelem hamarosan jobban is leszek

  3. Kedves George! A vers gyönyörű, a fotód csodaszép! Csupán az aggaszt, hogy a sorok között egy magányos ember depressziós lelkiállapotát, fájdalom-kiáltásait vélem felfedezni, mint ahogy az utóbbi hónapban néhány versednél is ez érezhető. Akinek olyan mélyérzésű lelke van, mint Neked, szépen ír, az nem gondolhat “ilyen lépésre”!

Hagyj üzenetet