Vers

Az árnyékod

Az árnyékod.Az árnyékod, amint lassan,de biztosan kibelez,a falakon át is utolér,titkon ellopja a személyiség-szilánkokat,éhes farkas, ami mindent elragad, ami még nem porladt semmivé,árnyék-szamurájkard vágmég a szív és egyéb szervek roncsaiba is.Az árnyékod.Az árnyékod, amint a koponyám falátáttörve agyamban tangózik,benzint lobbant,bombát [… Tovább]

Egyéb

Arcképcsarnok VII.

VII. A párizsi teaillatú diáklány   Változást gőzölgő kínai csésze.   Teázó a semmi közepén. Asztalkámon kis, színes terítő, keleti mintákkal, körülöttem egyetemisták beszélgetnek képzelt szerelmekről, vágyott forradalmakról, sosemvolt barátokról, szakításokról, és a francia nyelv zenéje vöröses fényűre festi a [… Tovább]

Vers

A színezüst tó

Van egy tó, színezüst tó, ahol a fenyvesek élnek, akár a tenger, imbolygó partja végtelen széles, a Hold fénye hullámzó gy?r?t vet ringó habjain, s titkos éji kiköt? csüng szegélyén hajnalig. Valamikor réges-régen itt éltek ?k, a Szépek, olykor áttör [… Tovább]

Vers

Négy évszak

Parazsak  I. rész   I. parázs   Ã??szi szántás   Szántás sebzi halottra a mez?t, Ekevas hasít, s nyilall, ordít a táj; Pusztaság, hant-hantra, egymásra d?l, Már term? oly rég volt, dudva, muhart vált!   S körötte erd? szélen, míg [… Tovább]

Vers

Kóbor angyal

…s egy halk fátyolsuhogás… ringva hullámzó Hold fényében szikrázó csillagok árnyával szélnyugta felh?kön át jöttél érkeztél hozzám nem kopogtál ajtót sem nyitottál egyszer csak ott álltál el?ttem s a gyönyör-remeg? er?len er?dben hajoltál hozzám …   … egy kóbor angyal [… Tovább]

Mese

A szédül?s galamb

Szép nyári hajnal volt, mid?n egy pöttöm galambfióka széttörte a tojáshéjat, és kidugta apró fejecskéjét a lyukon. Ijeszt?, hatalmas világ vette körül, ahogy a burok védelméb?l kiverekedte magát. Tudta, hogy nem maradhat tovább. Eljött az id?; bár eleinte gyenge lesz [… Tovább]

Vers

Min? illúziók

érzem az örökséget ma és itt vagy talán csak kérdem érzem-e akácillatos ösvényeken innen mid?n a harangok megkondulnak s távoli id?ket idéznek vártemplomok érces hangjai cizellálják múltunk siralmait siculicidium mádéfalva nyög zsindelyes haranglábak alatt hajdan volt hegyi ösvényeken tapos tapos [… Tovább]

Vers

Nem elég!

Siessetek Brutusok! Már nincs sok hely a hátamon. És siessen minden Káin, kit testvérnek hittem. És ti is barátok, kik vermeteg vermem fölött álltok, mélyükig n?tt halmomon csontig döfjétek a t?rt.   Jöjjön mind! ki valaha valamire jó volt nekem. [… Tovább]