Mese

Láttam

  Láttam már biz láttam ott homokban a lábnyomot szivárványt kék ég alatt tücsköt és kis bogarat folyó vizét végtelent rét színét a szertelent sündisznót a fa alatt hazatér? madarat borús téli ég alatt megálmodtam a tavaszt.

Vers

Központozás nélkül

“belefáradtam hagyj most kedves ajándékozz meg az egyedülléttel tudom megértesz…” Központozás nélkül    belefáradtam hagyj most kedves ajándékozz meg az egyedülléttel tudom megértesz ereszd szabadon lelkem és tudatom csak pár percig a csendet hallgatom ne kelljen most semmire gondolnom hálás [… Tovább]

Vers

A hernyó is meghal

  A hernyó is meghal            ha begubózik egem fényét eladtam az éjnek s már csak gyertyák égnek félnek lángját forgószél tépázza csonkján köröz tölcsére hörög üvöltve belém karol szaggat cibál hagyom         ha szél ívéhez         simul a platán        ajzottan          [… Tovább]

Vers

VII. – Szürke

Színszonettek. A hetedik a SZÜRKE.   Nézd, hogy beszél hozzád a szürke szempár,oly beszédes e hallgatás – hang nélkülszól, de érted szavát, s ha kéred, megvár,mert érzi szíved, és ezért nem vénül. Tudd hát: hiába száll felh? mifölénkviharral zúzva szét [… Tovább]

Novella

Keresztelő

    A pici csecsemő cuppogott álmában, s egyáltalán nem zavarta a vendégek zajos jókedve. Pedig már délben összegyűltek keresztelőt ünnepelni a fogadóban, ahol a család is lakott.   A babát egyáltalán nem érdekelte az egész felhajtás, csak békésen, bábként, [… Tovább]

Fordítás

J.M. Plunkett: Arbor Vitae

Egy újabb fordítás kísérlet. Az aranykapu mellett n? egy fa, Gyümölcsei a Csodát mutatják, Levelei az elhagyatottság Napjai — s haldoklás éjszakája. Rügy és virág: a gyümölcsért nyílnak, Gyökerét öleli a félelem, És az emberi vért?l nedvesen Súlyos ágai földre [… Tovább]