épp csak moccan a reggel és céltalan matat agyamban egy nem lehet igaza ma megint "úgy" vagyok hogy nem vagyok ebben az áthatolhatatlan id?ben mert nélküled még az erny?k magányában rejt?z? kockás felület is visszafogottan dereng úgy szeretlek mint még [… Tovább]
Üres a tenyerem is, s olyan árva vagyok; végképp nincs semmim. Üres a tenyerem is, s olyan árva vagyok; végképp nincs semmim. Az ígéret-filléreket, amiket nagylelkűen még viseltes kalapomba löktél, odaadtam az első, felém tántorgó reménynek. Megsajnáltam [… Tovább]
Csalódás… gyötr?dés Mit mertem szólni én, Hogy tagadnod kelljen? Ha neveddel büszkén Dalom díszítettem: A hírnév az enyém. Én csak azt kerestem, Hogy' dicsérjen szavam, Nem néztem semmit sem, Mikor kóboroltam: Csak saját érzésem. Mondd hát, mit [… Tovább]
Fekete busz robog keresztül az éjszakán.A város kihalt, a környéken, ahol áthalad,a közvilágítás is csak szórványokban ég.Utolsó járat, a fedélzeten meggyötört,zsákutcákat megjárt, elarctalanadó arcok, zsebükben korábbi énjeik t?zmarta fényképei.Elvarázsolt csíkok mentén haladnak a kerekek,a hold fénye csillog a fehér festékvonalakon,az [… Tovább]
Holtid?be zárt szavak a falevelek zöldjekörül. Rácsok,életb?l, vérb?lés elmúlásból.Zöld láncokkal körültekerthangszálak,szürke fakéreg, létekhatára közötti tünékeny perem.Várakozás.Oda és vissza.Nincs irány.
Második szereplő: ERIKA – Hansi felesége * II. ERIKA Ha az emberi fájdalmat vályoggá gyúrná valaki, felépíthetné belőle a világ leghatalmasabb templomát. Olyan magasra nyúlna, hogy kiszúrná véle az Úristen szemét. Lássa, hogy mit csinál. Nézd, ülök az [… Tovább]
Akkor hát legyen vidám szombat, és viszlát a gondnak, a romjaimból les? bolondnak! Ma olyan lesz a reggelt?l este, mint a legolyanabb férfi teste, olyan finom, és ahogyan akarom majd úgy hívom: néha cukor, néha csak oly kedves, mint egy [… Tovább]
… … Csendes rezzenés… Nem látni Nem hallani Mit rejt a téli éj Halk szívverés… Nem látni Nem hallani Mit is várok én Szívrezzenés.. Már látom Már hallom Már tudom… …mit akarok én… [… Tovább]
