Vers

Ablakom résén

A kisablakom résre nyitva, észre vennéd-e, ha rajta ki-ki lesve, a szemed figyelném, mi bennem réved? Ha eltévedne valahol a rejtett zugok között, a bugyborékok, vagy csontfehér rögök, árkok rubinszín? ruhába öltözött útveszt?jében, csak szólj, és én kivezetem szépen, azon [… Tovább]

Vers

XXXIX. vers

Négy évszak     Tavasz, nyár, ?sz, tél, s újra tavasz, Pattan pici rügy, buborékként virág fakad. Serdül? levelek dús zöldje, fának koronája, Zizegve zajongnak, majd fordul id? nyárra.   Míg szell?ben udvarolnak, s becézgetik egymást, Ajkuk ékesen szól, ?sz [… Tovább]

Vers

Silentium

B.-nek    I. Aznap mikor százhetvennel siklott az autópálya a ment? alatt csak három ápoló halotta anyád utolsó hörgését.   A kórház hullámzó, hanyag csempéi között úszott egy letakart lapon és te nem láttad, mert a második férje elkente a [… Tovább]

Egyéb

Arcképcsarnok IX.

A vers értéséhez ajánlom az Emma ciklust (A ciklust itt találod: Emma)   ———————————– IX. A másik vándor 2.   A vonat folyosóján áll, Ócska zakója belső zsebében Maradék pénze összegyűrve lapul. Megdörzsöli ősz-borostás arcát, És egy lassú, mélyről jövő [… Tovább]

Elbeszélés

A sapkás vadászsólyom

Vidám dráma, felvonás nélkül *   Keller Árpád irodáját, még madame Pompadur is örömmel használta volna elfogadó szobának. Igaz a lakberendező és a belső építész is egy vagyonba került, de megérte. Kocsa Jolán a titkárnője is annyiba került neki, mint [… Tovább]

Vers

Zuhanó fények

  Csend feszül az est homlokára lassú tűzzel lobban, az éj fekete szárnya, ráncaiban a hold könnye csillan. Ölébe rejti búvó-magányát, némán vajúdik a világ… ég palástjára csordul a hajnal vére, izzó lángkoronát feszít a végtelen mélyre.   Hangtalan a [… Tovább]