Ma is…

 

(meghallgatom)

Riadt szememre csókod simul.

Nem számít hová,

 csak repüljünk bármi áron

e súlyokkal könnyített,

testetlen világon.

Várj ott,

még ne mozdulj el!

Csendünk maradtál,

 mellemet égető jel.

Ma is…

halkan beléd fúlok,

boldog közönnyel

reszketem gyönyöröm.

Kóborgok hátadon,

míg elszenderülsz.

34látogató,1mai

Szerző Serfőző Attila 490 írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.

13 Komment

Hagyj üzenetet