Nap: 2009.06.18.

  Magamból néha kióvatoskodok még nem reménytelen *  Csak csendben ülni morzsolni szép szavakat életörömmel *  A semmit tenni örvénylésektől távol benső békével *  Mégis gyanakvó mire elég most a szó árnyékos helyen

hasonlat-vers (nem találtam fa mosótekn?-képet)   Végigbeszél az ember az életen, akár szappannedves tekn? falán elcsúszik a szappan, csusszan, koppan, s ázik a zavarosban máris a szappan, mégsincs tisztaság, csak mosószappan szag terjed és bepiszkolja a lakás minden zugát a [… Tovább]

  Mese   hiába minden   én kétéltű maradok   ha csókolsz ha nem

* Derecskén cseresznyét szedtem – mert derecskei meggyet nem leltem – derecskei cseresznyétől lett tele a vezsenyi fonott kosár napilappal bélelt belseje.   Derecskei cseresznyét a gyerekek – mert evésének volt itt az ideje – mind megették, szopogatták és kiköpték [… Tovább]

1998 Hálót terít az angyallelk? csábítás kontyos káposzták során tapaszt nyüszítve kutyanyálat a h?ség.  

A kép Horváth Piroska alkotása Derékba szegett évgyűrűk Nedve csorog álmos avarba, Apró lelkek dongják, S az eleven csonk borzongva tűr…   Gyökerek üzenik a mélyből: ne féljetek! Nem vész el, mi tiszta forrásból fakad!   Holdtöltekor a csonka életből [… Tovább]

Barátomnak, Sipinek…    Úgy vártalak, hónapokig.  Írtam levelet, napokig  körmöltem és borítékba tettem.  Vettem rá bélyeget a  zsebpénzemen és elküldtem  Neked.  Oly’ hosszúnak tűntek a hetek,  míg válaszod megérkezett.  Gyűjtöttem a jó jegyeket,  hogy büszke lehess rám.  Mikor végre felhívtál, [… Tovább]

  Egyszerre szembe jönnek dolgaink, ami szürke egykedv?ségbe vonta napjainkat, fontos éveinket – átvált -, felemel valótlan valóba. Talán éppen ott, az ide látszó rozoga deszkakerítésen áthajló színpompás rózsák látványa teszi, de megtörténik velünk! Azontúl az lesz a világ legtermészetesebb [… Tovább]

saját fotó   Küzdelem                              Érett és jókora a szem, koranyár izzik, Pándi meggy terem, ingyen kertvégi Kánaán, b?ség a fán.   Cs?rével bátran belevág, vér buggyan, kétrét d?l az ág, s hipp-hopp elszáll a [… Tovább]

Szemedbe kúsztak a képek,azok az igazi szépek.Most pillád börtönét rájuk zártad,ahogy az álom csókját vártad.Angyalokkal lejtett táncban,megrándult a kicsi lábad,Idéz szemem képeket,szállok én is véleteka tiszta, fényes téren átkövetjük pillangók nyomátSzád sarkából mosoly gurul,nyakadon át, öledbe hull.Elkapom, feldobom,lépted nyomát simítom.

    Leesett egy falás kenyér, ugyan fel ne szedd már, piszkos! Azt a zacskó penészest is dobd a kukába, hozok frisset, ropogóst!     Leesett egy falás kenyér, Istenem, egy falás kenyér… felszedem, kit érdekel, hogy már piszkos… Olyan [… Tovább]

antológiájának elolvasása után     Jöjjön most már akármi más, n?k, cigi, sör! Oda kedélyem. Oka? Nem kétlem: verscsömör.

Ma túl tüzes a jázminillat…     Leánderlevelek legyezik a kertkaput, sós tengerszél körbefut, víz aljában homok táncol, ráncai homlokod harmonikái, idegené, ki id?sebb, mint anyja volt – anyja örökké dalolt – ?t nem  fojtogatta politika. Ma túl tüzes a [… Tovább]

tvözöm a rondót az akrosztichonnal – miközben játszadozom a súlyos szavakkal… :-))) Sebet vés lelkembe pár szavadEret vág bennem a fájdalomBorotvám élével szabdalomElvéreznék, de még nem szabadSzorítom hát szétnyílt húsomat Életem te vedd el – rádhagyom!Sebet vés lelkembe pár szavad [… Tovább]

Néztem,? visszanézett.H?vösen, De követel?z?en. Benne volt a tekintetében.Tégy magadévá,S nem bánod meg.Repülni fogsz a mámortól. Csábító volt sz?kesége,H?vös pillantása,Mely ajkaimat kereste,Követelte. Megadtam magamA sorsnak. Mert már nem bírtam A vággyal. Megittam a whiskymetKét jégkockával.