George Tumpeck Szerző
Vezetéknév
George
Keresztnév
Tumpeck
2 év 8 hozzászólás

saját fotó   Zárt ajtók és rideg falak, csend honol, és kétes magány, néhol hullik már a vakolat, de kint áll néhány utcalány. Az urakra várnak késő estig, és van, hogy egész éjszaka, nem számit, hogy milyen idő, nagy úr [… Tovább]

2 év 24 hozzászólás

Poligráf – Líra   Sokáig ültem és néztem az ajtót, Apró rezdülés, halk léptek zaja. Vártam, nyílik-e, belépsz-e rajta, Néz-e még rám Gioconda mosolya?   Az asztalon virág s mellette pohár, Csendes kortyolás, az idő szalad. A gyertya leégett, árnyékod [… Tovább]

Verseim SKORPIÓVAL
2 év 4 hozzászólás
2 év 23 hozzászólás

  Hol volt, hol nem volt. Legalábbis azt hiszem. Álommanó jött és szorgalmasan hintette az álomport, jutott belőle a szembe is. Történt egyszer — mert remélem, hogy csak egyszer —, egy mesebeli jávorszarvas csorda elárasztotta a várost. Nagyváros, nagy csorda, [… Tovább]

3 év 21 hozzászólás

*     A templom egere Szegény volt a kicsi egér,  nem minden nap jutott kenyér.  Öreg templom mélyén lakott,  alamizsnát ritkán kapott.   Estefelé lefekvésnél,  anyukája sajtról mesél.  Korgott az ő gyomrocskája,  cirmos kandúr figyel rája.   – Csöndbe legyél [… Tovább]

3 év 19 hozzászólás

Gyermekversek tőlem – nektek *   Maci vacsorája   Maci ült az erdőszélen, testvérével  játszott. Málnabokor volt előtte, csak a füle látszott.   Barna volt az ő bundája, tisztán tartja anyukája. Reggel-este tisztogatja, a mancsait nyalogatja   Málna után epret evett, [… Tovább]

3 év 19 hozzászólás

Efi emlékére – saját fotóval     Te a párbajok bolondos lovagja, ki túlvilágon szedsz most ibolyát, meséld el nekem – ha esek utadba – mit csinál egy lovag, egyedül odaát. Van-e ott sör, és szépek-e a lányok? Bontanak-e pezsgőt, [… Tovább]

3 év 13 hozzászólás

  Gyermeki sírás, mindig kihívás. Könnyeket törölni nagyon nehéz. Apró kis lélek — csak attól félek, késő a bánat, a szándék kevés.   Állj meg egy percre, lássuk, hogy mersz-e. Csak hajolj le hozzá, nézd a szemét — nem kell [… Tovább]

Nahát…
3 év 8 hozzászólás

   

4 év 16 hozzászólás

saját fotó   Önző lettem és csak magamnak írok, lehet, hogy nevetek vagy éppen sírok. Elrejtem arcomat, ne lássa senki — csend és a magány —, itt rendnek kell lenni. A belső béke mindennél többet ér, feledni a rutint, hogy [… Tovább]

George Tumpeck Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.