Ma nem tudom…

Megzenésített vers

(meghallgatom)

 

Ma nem tudom miért, de rossz a kedvem
Ma két karral ölel a fagy
Nem tudom miért, miért csak fázom
mikor tüzével simogat a Nap.

 

Ma nem tudom miért, de csöndre vágyok
Ma belém hasít a fájdalom
Nem tudom miért, csak szürkét látok
Ma a lelkem fáj nagyon.

 

Ma nem tudom miért, de kabátot öltök,
Pedig verejtékezik homlokom.
Nem tudom mi, de elszakadt
ma cserbenhagyott a bizalom.

 

S ma fél évszázad igazsága éget
itt kéne hagyni az egészet
a világot mi rám telepszik
csöndben t?rök ? veszekszik.

 

Pókhálós évek fehérre festik
Hajkoronám dérrel vetekszik.
Ólomsúlyával ráncoltak az évek
Itt kéne hagyni az egészet.

 

Ma nem tudom mi történt velem
Ma átgondoltam az életem,
De gondolok inkább egy merészet,
hogy csak álmodom az egészet.
___________________________________

62látogató,1mai

Szerző Maczkó Edit 23 írás
Ötvenen pont öttel vagyok túl. Mikor ötven lettem egy kötettel ajándékozott meg a sorsom és én önmagam és akiket szeretek. Majd mikor ötvenkettő lettem egy CD-m is megjelent megzenésített versekkel. Szerzőtársam Karády István. Azóta különböző irodalmi oldalakon bolyongok hol jó, hol pedig nehéz szívvel. Szeretem, ha szeretnek, szeretem ha elfogadnak, de ...nem mindenáron.

15 Komment

  1. Köszönöm Erzsike! Azóta, már lehet, hogy Te a Tokaji ÃÂrótáborban vagy. Érezd jól magad! Sajnos, betegségem miatt nem tudok ott lenni.
    Nem én zenésítettem a verset, hanem a Karády, hiszen minden versemet és sok más alkotóét is, ő zenésíti és adja is elő, nagy sikerrel.
    Köszönöm, hogy nálam jártál!! lellek.
    Edit :nap

  2. Először elolvastam majd meghallgattam – mindkét alkalom más és más érzésekkel töltött el
    Kedves Editkém!
    Napocskák sokasága árad Feléd, eből is érezhető, hogy mindannyiunk életében vannak érthetetlen
    pillanatok, ámde a vers, amit megírtál és gyönyörűen megzenésíttetted arról győzi meg a hallgatót,
    hogy a “cserbenhagyott bizalom” azóta már visszatért! Jól gondolom?! Gratulálok! 🙂

  3. Editkém! Amikor az embert fájdalmak gyötrik, ahogy írtad, bár víz veri ki a homlokát, mégis fázik, sötét gondolatok születnek meg benne. De bízni kell abban, hogy talán holnap másképp lesz. Még ha nehéz is elhinni. Néha már az is örömet okoz, ha csak csökken a fájdalom. Gyógyulást, és jobb napokat kívánok Neked szeretettel: Tara.

Hagyj üzenetet